Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. :-P

Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.  

Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember... Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek. 

Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem. 

Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Szilvás leveles

Gyors süti szaladós vasárnapokra, mert néha a vasárnapok is tudnak szorosabbak lenni. Vagy horror hétköznapok estéjére, amikor minden mindegy. Még mindig úszunk a szilvában, szilvát eszünk szilvával. Rozi már finnyázik, "neeeem anya, nem kérek szilvát megint!" A fagyasztót amúgy is üríteni akartam, kivettem az utolsó csomag leveles tésztát.

Benéztem a kamrába, hűtőbe, hogy mi van még itthon, ami passzolhat a képbe. Ez lett a vége. Egy próbát mindenképpen megért az ügy. Jól rögtönöztem no, minden szerénység nélkül. Szerintem. :-P

Szilvás leveles

Hozzávalók:

500 gr leveles tészta

5 db nagyobb szilva

5-6 ek. sűrű szilvalekvár + 1-2 ek. víz a kenhetőség miatt

2 csapott ek. nádcukor (a fehér kristálycukor is tökéletesen megfelel)

2 tk. őrölt fehéj

1-2 ek. olvasztott vaj (1 ek-nyi hideg vajból olvasztottam)

1 ek. szeletelt mandula

1 tojás a kenéshez

liszt a tészta nyújtásához

A leveles tésztát reggel kivettem a fagyasztóból és hagytam felengedni.Megmostam a szilvákat, hagytam megszáradni mindet.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra (alsó felső üzemmódban). Egy tepsire szilikonos sütőpapírt terítettem. Kettévágtam és kimagoztam a szilvákat. A szilvalekvárt elkevertem a vízzel. A vajat megolvasztottam. 

Lisztezett deszkán nagyjából 1 centinyire kinyújtottam a tésztát. Bőkezűen megkentem a szilvalekvárral, de a széleitől 1 centit szabadon hagytam, majd felhajtogattam, hogy a lekvár és a gyümölcs leve ne csorogjon ki. Kevés fahéjjal megszórtam a lekvárt, majd a kettévágott szilvákat a tészta tetejére ültettem, vágott felükkel felfelé. Egyenletesen megszórtam 1 evőkanálnyi cukorral, majd 1 tk-nyi fahéjjal is. Az egészet megszórtam szeletelt mandulával úgy, hogy a lekváros részre és a szilvák tetejére is jutott. Rácsorgattam 2 ek-nyi olvasztott vajat, majd a maradék cukrot is rászórtam. Még egy kevés fahéj jött a tetejére. A tészta felhajtott széleit alaposan megkentem a felvert tojással és betoltam a tepsit a sütőbe, a közepénél eggyel lejjebbi fokozatra.

25 perc alatt ropogósra, aranybarnára sütöttem. 

Morzsás süti

Ancsa vagyok. Piacfüggő. De tényleg. Amióta itt a jó idő, nem nagyon telik el úgy hét, hogy valamilyen okból ne keverednék el az Újpesti piacra, akár többször is. Szeretem az idős néniket, bácsikat, akik a hajnalban leszedett portékájukkal kiülnek valamelyik kis asztalhoz és szívesen elegyednek szóba az emberrel. Meg jól megtömik a gyerek kis kosarát, és őt is gyümölccsel. 

Jó sok meggyet, cseresznyét, ribizlit, szamócát vettem. Aztán persze itthon meg vakartam a fejemet, hogy értelmesen el fog-e fogyni.

A meggyet kivégeztük. Ettünk belőle, a gyümölcslevesbe is került, és süti is lett belőle. Az egyik legegyszerűbb és talán az egyik legfinomabb süti a morzsás süti. Ez ugyan nem a klasszikus crumble, az angolok nagy kedvence, de ettől még morzsás, piszok egyszerű és nagyon finom. Vaj, kevés cukor, liszt... És rengeteg gyümölcs. Jó!

Én most csak fele mennyiséggel dolgoztam, mert hármunknak ennyi is bőven elég, de az eredeti mennyiségeket írom le ide.

Meggyes túrós morzsás süti

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):

150 g vaj
120 g cukor 
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 db tojás
400 g túró
1 citrom reszelt héja

fél citrom leve
380 g liszt
őrölt fahéj ízlés szerint
500 g meggy

A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez kb. a 4-es fokozat). Légkeveréses fokozatra állítottam. Persze a hagyományos alul-felül üzemmód is tökéletesen megteszi. Én azt figyeltem meg, hogy az ilyen morzsás sütiknek kifejezetten jót tesz a légkeveréssel történő sütés, mert a tetején még omlósabb, ropogósabb lesz a morzsa.

Mindent előkészítettem és jó előre kimértem, hogy ne keringjek a konyhában fejetlen tyúkként, mint legutóbb, amikor a francia szamócás lepényt sütöttem. :-)

A meggyet megmostam, kimagoztam és hagytam lecsöpögni.

A vajat megolvasztottam. Nem forróra, csak langyosra, hogy már folyós legyen. Egy keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a cukor felét, a vanília rúd kikapart magjait és a lisztet. Összemorzsoltam. Morzsás állagú tésztát kell kapni. A morzsa felét egy 26 centis tortaforma aljába egyengettem, kicsit nedves kézzel.


Kettéválasztottam a tojásokat. A sárgáját kikevertem a maradék cukorral, a túróval, a citromhéjjal, fél citrom levével. Hozzáadtam nagyjából 1 kávéskanálnyi frissen őrölt fahéjat. Alaposan összeforgattam.

Kemény habbá vertem a tojásfehérjéket és óvatosan a túrós masszához forgattam. Először csak a felét, hogy lazítsam a túrós krémet, majd a másik felét is, óvatosan, nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal. Ezt a masszát a morzsás tészta tetejére egyengettem, majd a tetejére rendeztem a meggy felét.

A maradék meggyet jól megforgattam a morzsa másik felében és az egészet a tortára szórtam. Ezt is igyekeztem egyenletesen elteríteni. 

35-40 perc alatt készre sütöttem. Az egész előkészületben a legnagyobb "macera" a meggy kimagozása volt. De így sem tartott tovább a torta összerakása 15 percnél.

Tavaszi zsongás spárgával - alias besameles rakott zöldspárga

Vendégművész bejegyzés következik.

A tavaszban az egyik legjobb dolog a spárga megjelenése. Számtalan változatban elkészíthetjük, most az egyik legfinomabbat ajánlom mindenki szíves (és szívtelen) figyelmébe.

Hozzávalók:

fél kiló zöld spárga

30-40 dkg füstölt sonka

20 dkg füstölt sajt (karaván jó, csak macera reszelni)

A besamelmártáshoz:

2 evőkanál vaj
2 evőkanál liszt
3 dl tej

2 dl spárga főzőlé

só
bors
szerecsendió

A zöld spárgát megmossuk, elpattintjuk annál a pontnál, ahol magától kettétörik. A szára végét kidobjuk, a spárgát egy kicsit megpucoljuk (elvileg a zöldet nem kell annyira, de a szárat itt is érdemes kicsit megdolgozni, hogy ne maradjanak szálak az ember szájában). Sós vízben félig (!) megfőzzük.

A tejet felforraljuk, félretesszük. A vajat felforrósítjuk, belekeverjük a lisztet, és nagyon lassú tűzön megpirítjuk. A forró tejet állandó keverés mellett, apránként hozzáöntjük, majd a zöld spárga főzőlevét is. Amikor elkészült, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, valamint hozzákeverünk 10 dkg füstölt sajtot

Ikeás kockaüvegedényben szoktam a további részt elkészíteni, mert így gusztusos előételt lehet varázsolni, és a tálalás sem macera.

Szóval: a félig főtt spárgával kezdem, besamellel folytatom, megszórom jó sok füstölt sonkával, majd újabb spárga és besamelmártás, a tetejére pedig tisztes mennyiségű füstölt sajt kerül. Ne aggódjunk, hogy túlságosan füstös lesz, ki-ki ízlése szerint a füstölt sonkát füstmentes prágaira cserélheti.

Sütőben aranybarnára sütjük. Az a jó, ha a hozzávalók legalább langyosak, mert a sütőben nem fog túlságosan megmelegedni, a sajt relatív gyorsan olvad (éppen ezért érdemes nem légkeveréssel és nem grillezéssel, hanem sima alsó-felső sütőállással készíteni).

Ez az étel amellett, hogy jól néz ki, az üvegkockák és a spárga miatt elegáns, a besamelmártás és a sajt miatt laktató. Ha levest adunk elé, akkor főételként funkcionálhat, ha előételként adjuk, akkor érdemes nagyon könnyű főétellel követni. Desszert gyanánt pedig az egyszerű, finom és könnyű édesség jól passzol hozzá, az epres túróhab. De ez már egy másik recept lesz majd :)

Adalék:
képtelen vagyok fényképpel dokumentált, az elkészítés tényét bizonyító bejegyzést kipasszírozni a delikvensből, így drasztikus lépésre szántam el magam: megint megkértem, hogy képeket is csináljon, különben nem hiszem el, hogy valaha is járt volna bármilyen konyha közelében. Kénytelen voltam becsatolni én egy képet magáról a zöld spárgáról, hogy legalább valamennyire hihető legyen a poszt...
Csók,
Mesi

Francia epres lepény. Vagyis szamóca, tehát francia szamócás lepény...

...  uhh, ne ragozd Cookie, mert meghülyülök.

Na szóval. Az utóbbi időben több értekezést is olvastam arról, hogy az átlag ember jótékony (vagy kártékony) tudatlanságban él. Ugyanis: amit a piacon eperként megvásárol, az igazából nem az. És hogy ezt sokszor a piaci kofák sem tudják, vagy csak úgy csinálnak, mintha tudnák, amikor nekik szegezzük a kérdést: ez eper, vagy szamóca?

Gyerekkoromban a nagypapám elmagyarázta a különbséget szamóca (földfelszínen terem) és eper (fán terem) között. De gyorsan azt is hozzátette, hogy ettől még mindenki epernek hívja a szamócát. Van, amikor földi epernek. Nekem teljesen mindegy, hogy eper vagy szamóca, földi, vagy "fás". Finom ez is, meg az is.

Egyébként előre megfontolt aljasságból én is leteszteltem a gyümölcsös cigány asszonyt. Gond nélkül vette az akadályt, de hozzátette: nem szokta ezzel bonyolítani az életét, a lényeg, hogy szép portékát hozzon a vevőinek.

Már megsütöttem ezt a sütit, amikor kiderült, hogy ez az úgynevezett galette. :-) Hiába, mindig tanul az ember valami újat. Ez a szép a sütésben, főzésben. 

Az anyósomékon teszteltem életem első olyan galette-ét, amiről már tudatam, hogy az. :-). Kapóra jött, hogy nálunk jártak. Amíg ők Rozival játszótereztek, elkerekeztem a zöldségeshez eperért. Vagyis szamócáért. A tésztát piszok egyszerű összeállítani, ráadásul amíg a hűtőben pihent, én is mehettem kicsit homokozni a gyerekkel. Igaz, nem sok vizet zavartam, a nagy bandázásban, pacsálásban sokáig fel sem tűnt Rozinak, hogy én is megérkeztem. :-)

Szkúzi, nincs fotó, nem csináltam, mert kicsit elsodortak a teendők. De ha a Díványra kattintotok, látni fogjátok Doki receptjét. Hasonlóan nézett ki az enyém is, csak kicsit másképp. :-)

Hozzávalók (1 nagy vagy 2 kicsi lepényhez):

220 g liszt 
170 g hideg vaj
1 csipetnyi só
20 g cukor
4 evőkanál hideg víz (sütés előtt 1 órával a hűtőbe tettem egy kis pohárnyi vizet)

350 g eper
4 evőkanál eperlekvár (az utolsó üveg a tavalyi befőzésből, remélem, hamarosan érkezik a cigány asszony a szamócával)

1 tojás a lekenéshez

(barna)cukor - elhagyható, de én nem tettem, megszórtam vele az epreket

A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal. Nekem nagyon bevált az a módszer, hogy a reszelő nagy lyukú oldalával a lisztbe reszelem a vajat. Így sokkal könnyebb dolgozni vele, kevesebb ideig kell morzsolni. Ezután hozzáadtam egy csipet sót, a cukrot és 4 evőkanál hideg vizet. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam, gombócot formáztam belőle és folpackba csomagolva 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.

Rozi és a nagyszülők után mentem a játszótérre. Miután hazaértünk, Rozit homokmentesítettem és kimostam a porból, megmostam, kicsumáztam és feldaraboltam az epret. Én most negyedekre vágtam a szemeket. 

A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeverésen. Ez gázsütő esetében kb. a 4-es fokozat. Szilikonos sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. 

Kivettem a tésztát a hűtőből és lisztezett deszkán nagyjából 3 mm vékonyra kinyújtottam. Egy nagyobb (kb. 30 cm átmérőjű) tányért tettem a tetejére és a pereme mentén körbevágtam a tésztát. Megkentem a tetejét az eperlekvárral, de a szélén kb. 3 centit üresen hagytam, ezt hajtottam fel a végén. A lekvárra rendeztem az eperdarabokat, majd enyhén megszórtam a barna cukorral. 

Lezárásként végül felhajtottam a tészta szélét, majd szépen megkentem a felvert tojással. 

Nagyjából fél órát kell sülnie a sütőben, de mint mindig, ez is sütő függvénye. Lehet, hogy elég 25 perc, de az is előfordulhat, hogy 35 perc kell a tésztának. Vagy akár 40 is.

U.i.: legközelebb barackkal csinálok ilyen lepényt. 

Recycling. Maradéktalanítás.

Persze, hogy túllőttem a szombati csülök mennyiségével. Még a fagyasztóba is jutott egy nyers példány. :-) Finom lett, nagyon. Fogyott belőle szombaton. Ettünk belőle vasárnap is, de csak nem akart eltűnni. Kidobni viszont nem szerettem volna, mert hát mégiscsak válság van... 

Tegnap gombapörköltet főztem vacsorára, rizzsel. Ezekből is maradt egy-egy bő adag, a rizst fel is használtam ma.

Még tegnap este próbáltam kicsit előre gondolkozni a következő pár napra. Mára besamelmártásos, cukkinis, csülkös tésztát terveztem, de aztán megláttam a zöldségesnél egy szép fej kelkáposztát. Egy egész fej sok lett volna, ezért megalkudtunk a kofával egy fél fejben. Vettem egy csokor petrezselyemzöldet is, ha már ott voltunk. 

Hozzávalók:

maradék sült csülök 

(maradék) rizs

fél fej vöröshagyma

1 nagy gerezd fokhagyma

1 csokor petrezselyemzöld

3 kisebb ág borsikafű (egyenesen a "kertből" :-) )

fél fej kelkáposzta

só

frissel őrölt feketebors

6 púpozott evőkanál tejföl

reszelt füstölt sajt (kb. 5-8 dkg)

2-3 ek. olívaolaj

6 vékony szelet vaj

4 dl víz (ha van, leszűrt húsleves a legjobb)

Felvágtam a kelkáposztát, alaposan megmostam és hagytam lecsöpögni.

A serpenyőt felforrósítottam, majd közepes hőmérsékleten, olívaolajon megpároltam rajta az apróra vágott vöröshagymát. Kissé sóztam. 

Közben felkockáztam a csülköt, nagyjából 3 maréknyi lett. Apróra vágtam a fokhagymát is. Megmostam a petrezselyemzöldet és a borsikafüvet. Ezeket is felaprítottam. Amikor a hagyma megpuhult, rádobtam a csülköt és a fokhagymát, majd megint megsóztam kissé. Megszórtam frissen őrölt borssal is. Kicsit emeltem a hőfokon és átpirítottam a csülköt. Nagyjából 5 perc után visszavettem a hőfokot közepesre, a serpenyőbe öntöttem a víz felét, rádobtam a petrezselyemzöld és a borsikafű felét, majd pár percig hagytam főni a ragut. Ezután hozzáadtam a kelkáposztát, ismét sóztam kicsit, beleöntöttem a maradék vizet és lefedve nagyjából negyed órán át pároltam. 

A sütőt légkeverésen előmelegítettem 220 fokra. 

Lereszeltem a sajtot és elkevertem a tejföllel. Amikor a kelkáposzta is kellően puha lett, de még semmiképpen sem szotyós, elzártam a tüzet, megszórtam a maradék petrezselyemmel és borsikával. Egy kisebb tűzálló  tálba terítettem a csülkös, kelkáposztás ragut, a tetejére 3 szelet vajat raktam, majd elkentem rajta 3 evőkanálnyit a sajtos tejfölből. Egyenletesen ráterítettem a tegnapról megmaradt főtt rizst, enyhén sóztam, borsoztam, majd 3 szelet vajat tettem a tetejére. Elkentem rajta a maradék tejfölt. 20 percre betoltam a tálat a sütőbe.

A csülök és a rizs is újrahasznosult, a lelkiismeretem pedig nyugodt maradt, hogy nem kellett kidobni semmit.

Az eper és a tízhúszharmic.

Végre megint itt van az eperszezon. Még mindig nem az igazi, de valami elkezdődött. Egészen zamatos epret sikerült venni a piacon. Ez lett belőle.

Epres 10-20-30-as

Hozzávalók:

10 dkg cukor

20 dkg vaj

30 dkg liszt

1 tojássárgája

50 dkg eper

2-3 ek. cukor

2 tojásfehérje

A sütőt előmelegítettem 175 fokra légkeverésen. Kivajaztam és kiliszteztem egy 26 centis tortaformát.

A lisztet és a cukrot egy nagy tálba mértem és hozzáatdam a felkockázott vajat. Alaposan összegyúrtam. Belesimítottam a tortaformába és 20 percre a sütőbe tettem. 

Ezalatt megmostam és kicsumáztam az epret, majd cikkekre vágtam. Félretettem. Pár perccel a tészta sütési idejének vége előtt kemény habbá vertem a 2 tojásfehérjét. 

Amikor a tészta megsült, elrendeztem a tetején az epret és megszórtam a cukorral. Óvatosan elterítettem rajta a tojásfehérje habot, majd újabb 20 percre visszatoltam a sütőbe. 

Vanília fagyival vagy tejszínhabbal még jobb. De ahogyan a mellékelt kép is mutatja, mindenféle kence nélkül is kapós, elég egy pillanat és már cseni is valaki a tálról... :-)

Zabpelyhes keksz mézzel, aszalt gyümölcsökkel

Az úgy volt, hogy egyik hétvégén felmentünk a hegyekbe. Gyerekestől, mostohakutyástól, nagyszülőstől. Kellett néhány dolog a piacról, többek között szalonna, mert sütni akartunk szabad ég alatt, tábor tűz mellett. Neeeeeeeeem, nem énekeltül el az A börtön ablakába című örökzöld eposzt. Nem volt nálunk gitár.

Rozival elkerekeztünk a piacra. Ez lett a vége.

Sült császárszalonna

A pilóta kekszes bejegyzésnél említettem, hogy sütöttem zabpelyhes kekszet is a szülinapi zsúrra. Egy hónapon belül 3. alkalommal. Egyszer csak úgy, mert megkívántam. Ez épp a hegyes hétvége volt, ellensúlyozandó kicsit a fent is látható zsírt. Aztán azért, mert Rozi bátyja, Milán, közölte, hogy ez bazi finom és süssek megint, ha találkozunk. A 3. alkalom miértje már ismert. :-)

Azt hiszem, nem sűrűn fogok ilyen kekszet készen venni. Piszok gyorsan elkészíthető. Nem csak laktató, de még tápláló is, arról nem beszélve, hogy finom. Figyelem, férfi emberek általában fűrészpornak nevezik. Férjuram is... :-)

A képek mobiltelefonnal készültek, és bár okos telefonnak nevezik, a kamerája nem az...

Hozzávalók (kb. 25 db kekszhez):

15 dkg vaj
4 ek tej
2 ek méz
5 dkg darált dió
16 dkg liszt
6 dkg szárított áfonya
5 dkg aszalt szilva
18 dkg zabpehely
1 kk sütőpor

A vajat a mézzel és a tejjel alacsony hőfokon pár perc alatt összeolvasztottam. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, egy tepsibe pedig sütőpapírt tettem.

Egy nagyobb tálba mértem a lisztet, a zabpelyhet, a darált diót. Hozzáadtam a sütőport.Apró kockákra vágtam az aszalt gyümölcsöket és a lisztes keverékbe szórtam. Elkevertem az egészet. Ezután hozzáöntöttem a mézes tejes vajat és alaposan összekevertem, hogy a zabpelyheket is bőven érje a vajas keverék. Nagyobb diónyi golyókat formáztam, a sütőpapírra tettem és kézzel ellapítottam. Egy pohár fenekét is használhatjuk erre, ha valaki nagyon tökéletes kör alakú kekszeket szeretne.

A süteménnyel teli tepsit betoltam a sütőbe és pontosan 13 perc alatt megsütöttem. Figyeljünk rá, mert a vaj és a méz miatt könnyen megpirulhat, ráadásul túlsütés esetén száraz lesz és szétesik a kezünkben. Pont, mint egy fűrészpor korong. :-)

Találós kérdés: Egy igaz férfi (állítólag) ketté szedi és úgy eszi. Mi az? :-)

Felül kakaós, alul nem, közte kakaós krém. Igen. A pilóta keksz. 

Szabadkozhatnék, hogy így bocsi, meg úgy sajnálom, hogy milyen régen volt utoljára bejegyzés, ezért és azért, de az meg már milyen béna magyarázkodás lenne. Szóval visszatértem. :-) A sütés-főzés természetesen nem állt le, van termés bőven, így szépen lassan érkeznek majd az új bejegyzések is.

Rákattantam a házi készítésű kekszekre. Nem is értem, eddig miért nem csináltam még, hiszen annyira egyszerű és lássuk be, mégiscsak a házi cuccok a legjobbak. Ráadásul mindenféle állományjavítótól meg adalékanyagtól mentes, ami külön jó. Nem vagyok bio-megszállott, de ha megoldható, miért ne legyen a kaja, na meg a nasi is egészségesebb. Jó, a pilóta keksz krémje épp full vaj, ami meg ugye jó zsíros. De akkor is... :-)

Kapóra jött, hogy egy 4 éves kisfiú szülinapi zsúrjára voltunk hivatalosak, volt indok, hogy megsüssem a pilótákat. Oké, egészséges, zabpelyhes kekszet is csináltam. :-) Annak is érkezik majd a receptje.

Pilóta keksz és kávé

Hozzávalók (kb. 30 db kekszhez)

12,5 dkg cukor (én finomítatlan barna nádcukrot használtam, mert sznob vagyok :-) )
12,5 dkg vaj - kicsit megolvasztva
1 tojás
fél cs vaníliás cukor
fél cs sütőpor
26,5 dkg liszt
2 ek tej

+1 ek kakaópor (magyarázatot ld lentebb)
+ 1 ek liszt

A krémhez:

15 dkg vaj kissé megolvasztva, hogy könnyen keverhető legyen

25 - 30 gr kakaópor 

100 - 120 gr porcukor

Elsőként a kekszeket csináltam meg. Az összes hozzávalót egy nagyobb tálba mértem, majd jó alaposan összegyúrtam. Ezután a tésztát két egyenlő részre osztottam. Az egyik feléhez hozzáadtam még egy evőkanál lisztet, a másikhoz hozzászitáltam az 1 evőkanálnyi kakaóport. Celofánba csomagoltam a két bucit és bő 1 órára a hűtőbe tettem pihenni. 

Sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. Én szeretek szilikonos sütőpapírt használni, mert soha nem ragad le a tepsibe, ráadásul mindkét oldalát felhasználhatom. A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

Kivettem a tésztát a hűtőből és a belisztezett konyhapulton fél centi vékonyan kinyújtottam. Az sem baj ám, ha ennél is vékonyabb kicsivel, mert a sütőportól úgyis jól megemelkedik. Egy 4,5 centi átmérőjű pogácsaszaggatóval kis köröket szaggattam belőle és 10 perc alatt megsütöttem. Nem ördögtől való tett figyelni a tésztát és betartani a sütési időt, mert hamar túlpirulhat. Hagytam kihűlni a tésztát.

Kikevertem a krémet. Kissé megolvasztottam a vajat, épp csak annyira, hogy könnyen keverhető legyen. Elkezdtem hozzákeverni a porcukrot, de közben kóstolgattam, mert nem akartam túl édesre csinálni. Ezután egy kis szitán át, szintén részletekben, belekevertem a kakaóport is. Ezt is kóstolgattam, mert azt sem akartam, hogy túl keserű legyen. Alaposan kikevertem, majd nagyjából 5 percre a hűtőbe tettem, hogy kicsit szilárduljon a krém. Így könnyebb volt vele dolgozni. És ezután jött a móka: a ragasztgatás. Egy világos keksz, a krém (nem sajnáltam, vastagon megkentem :-) ), egy kakaós keksz. Világos keksz, krém, kakaós keksz. Világos keksz, krém, kakaós keksz... 

Mondanom sem kell, hogy a felnőttek izgultak rá csak igazán. A kicsik inkább a csipszet, meg a fantát tolták. No meg a Villám McQueen-es csokitortát. Na ja, a pilóta keksz már old school cucc. Ehhhh, akkor én is...

Forrás: Csak a Puffin

Sült túrótorta karamellizált cukorral

A Férj jó barátja hosszú évek után rászánta magát, hogy kipucolja a kertjét. Nagy kertje van, még kikukázandó felesleggel. Rendelt egy nagy konténert, összetrombitálta a cimborákat. Főzött egy nagy adag székely káposztát, laza 4 kiló savanyú káposztából és 3 kiló húsból. És persze, hogy éppen akkorra lett "tél". Eső és utálatosan csípős szél.

Jó vagy rossz szokásom, de minden összejövetelre sütök valamit. Sósat vagy édeset, van, hogy ezt is és azt is. Erre az alkalomra sült túrótortát csináltam. Jó kis recept ez, mert egyszerű, de a végeredmény nagyon finom. 

A receptet és a képet is a Csak a puffin-ról csórtam, szigorúan a szerző engedélyével. :-) Az történt ugyanis, hogy mire észbe kaptam, nem maradt semmi abból, amit én sütöttem. Egy kajás blog pedig milyen már fénykép nélkül?! :-)

Doctor Pepper sült túrótortája

Az eredeti recept 18 centis tortaformához adta meg a mennyiségeket. Én 22 centis formát használtam, mert sokan voltunk. Zárójelben lesznek 18 centis forma arányai ott, ahol én többet használtam valamiből.

Hozzávalók: 

20 dkg darált háztartási keksz

10 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

20 dkg (15 dkg) túró

15 dkg (10 dkg) mascarpone

15 dkg (10 dkg) tejföl

5 dkg porcukor - egyedül ezt a mennyiséget nem növeltem, mivel a végén úgyis kerül még cukor a torta tetejére

1 ek liszt

1 vanília rúd kikapart magja 

1 citrom reszelt héja és leve

2 tojás - ezt sem növeltem, 3 tojás már sok lett volna. Inkább 2 nagyobb tojást használtam

csipet só

a tetejére világosbarna nádcukor (persze a fehér cukor is tökéletesen megteszi)

A citromokat 20 percre langyos vízbe tettem, így a viaszos réteg és a mindenféle szerek nagyjából le/kiáznak   a héjáról/héjából.

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (gáz esetén ez 4-es fokozat). Ledaráltam a kekszet, megolvasztottam a vajat, majd a reszelt citromhéjjal együtt alaposan összekevertem. Egyenletesen belenyomkodtam a tortaforma aljába, majd 10 percre a sütőbe tettem. 

Ezalatt összeállítottam a krémet. Az összes hozzávalót egy nagyobb keverőtálba tettem, majd robotgéppel pár perc alatt egyneművé kevertem. Apróbb túrószemcsék maradtak még így is, de ez nem baj.

10 perc után kivettem a kekszes alapot a sütőből, ráöntöttem a túrós masszát és visszatettem a sütőbe további 30-35 percre. Tűpróbával ellenőriztem - nagyjából 25 perc környékén -, hogy mennyire szilárdult meg a massza. Ha már nem nem ragad a tűre a krém, a süti készen van. Sütőtől függ, hogy végül mennyi lesz a teljes sütési idő. Nekem most ennél a tortánál 30 perc elég volt. 

Az eredeti recept szerint a cukrot nagyjából 25 perc elteltével kell a torta tetejére szórni és még így visszatenni a sütőbe, ahol szépen a tetejére karamellizálódik. Mivel én már előző este megsütöttem a sütit, nem tettem rá a cukrot, nem akartam, hogy másnapra a karamell megszotyósodjon a tetején. Mivel az én drága uram vett egy remek zsebsárkányt, elvittük magunkkal és közvetlenül a fogyasztás előtt a torta tetejére karamellizálta a cukrot.

Zöldséges csirkecomb remoska-ban

Kolbász, szalonna, disznósajt, paprikás krumpli, rakott krumpli, slambuc (öreglebbencs, öhön). Egy könnyű hétvégi menüsor. A maradék héjában főtt krumpliból meg majonézes, lila hagymás krumpli saláta lett... 

Valahogyan vissza kellett állítani a felborult egyen(túl)súlyt. Tegnap este például egy laza, könnyű juhtúrós sztrapacskával... :-) Itt már tényleg végem volt.

Elővettem a remoskát a kamrapolcról és nézni kezdtem. Zöldséges csirkecomb készült benne. Remek kis szerkezet. Csak beledobáljuk a hozzávalókat, fűszerezzünk, és hagyjuk, hogy a többit elintézze a remoska.

Remoskás csirkecomb

Hozzávalók:

3 egész csirkecomb vagy 6 felső comb

2 sárgarépa

6-8 fej gomba, attól függően, mekkorák

6 szem közepes krumpli

2 fej közepes vöröshagyma

6-8 gerezd fokhagyma, attól függően, ki mennyire van jóban a fokhagymával

fél liter víz

só, bors

natúr vegeta

majoránna

friss petrezselyemzöld

vaj

opcionális: tejszín, mustár, frissen reszelt szerecsendió

A krumplikat, a répákat, a vöröshagymákat megpucoltam és a remoska aljában vágtam. A fokhagymákat héjastól tettem bele. A gombákat nedves papírtörlővel áttöröltem, félbevágtam és hozzáadtam a többi zöldséghez. Sóztam, enyhén borsoztam és megszórtam a natúr vegetával. Ráöntöttem a vizet. 

A csirkecombokat alaposan megtisztítottam, megmostam. Sóval, borssal és majoránnával bedörzsöltem és a zöldségek tetejére fektettem őket a bőrös felükkel lefelé. A tetejükre vajat morzsoltam, majd rátettem a tetőt és hagytam őket békében főni a levükben. Nagyjából 40 perc után megnéztem a csirkecombokat, hústűvel megszúrtam mindegyiket és ha már nem jött belőlük rózsaszín lé, megfordítottam őket, hogy a bőrük is piruljon. 

Amikor a bőrük ropogósra sült, kikapcsoltam a remoskát. Megszórtam a csirkék tetejét apróra vágott friss petrezselyemmel. 

Mivel kicsit soknak ítéletem meg a szaftot, 3 evőkanálnyit átszedtem egy serpenyőbe. Elkezdtem beforralni, hogy kicsit sűrűbb legyen, majd tejszínt adtam hozzá, 1-1,5 dl-nyit. Ez ízlés dolga, én tejszín függő (is) vagyok. 1 percig forraltam, majd a végén beletettem 1 kávéskanálnyi mustárt. Reszeltem bele szerecsendiót, majd elzártam a serpenyő alatt a tüzet.

Almás szilvás cobbler

Néhány hete Siófokon voltunk családi összejövetelen. Az unokahúgom isteni szilvás süteményt sütött. Amilyen pikk-pakk rakta össze a kis csaj az egészet, annyira finom lett. Olyan beledobálós süti volt, csak a nyers tészta tetejére dobálta a megmosott, kimagozott és félbe vágott szilvákat, aztán 3/4 órára betolta a sütőbe. 

Rozi névnapjára ilyet akartam sütni. Volt még itthon szilva, neki is láttam a kimagozásnak, aztán eszembe jutott egy , hogy nemrég olvastam egy Puffin recept, inkább kipróbáltam azt. Ez eredetileg sárgabarackot és almát írt, én a barackot most szilvára cseréltem. 

A legtovább a szilva kimagozása tartott, volt az úgy 5 perc is. Ennél csak kevesebb volt a tészta összeállítása. 

Almás szilvás cobbler

Hozzávalók:

30 dkg kimagozott szilva

2 db alma

2 ek. nádcukor (naná, hogy a sima kristálycukor is megteszi)

1 tk. őrölt fahéj (az eredeti recept ezt nem írta)

25 dkg liszt

1 csomag sütőpor

10 dkg hideg vaj

5 dkg nádcukor (dettó)

1 púpos evőkanál őrölt fahéj (dettó)

csipet só

1 tojás

1,5 dl tejszín

A sütőt előmelegítettem 170 fokra és előkészítettem egy kerámia edényt. Mivel sikeresen eltörtem a pitesütőnket, sima téglalap alakú kerámia "tepsit" használtam. Azt hiszem, nem ettől lesz rossz a süti. :-)

A szilvákat megmostam és kimagoztam. Az almákat meghámoztam és felkockáztam. A tepsibe raktam őket és az egészet megszórtam 2 ek. cukorral és a fahéjjal.

A lisztet tálba szitáltam, beleszórtam a sütőport, a cukrot, a fahéjat, a csipet sót, majd a felkockázott hideg vajjal gyorsan összemorzsoltam. 

Egy másik tálba öntöttem a hideg tejszínt és 1 egész tojást, majd elkevertem. Ezt hozzáöntöttem a lisztes keverékhez és alaposan összekevertem. Ragacsos masszát kell kapni. Kanál segítségével gombócokat raktam a gyümölcs tetejére úgy, hogy nagyjából befedte azt. 

Sütőbe tettem és 40 perc alatt aranybarnára sütöttem. Jó ropogós lett a teteje. Rozi még kikönyörgött egy szeletet magának a délutáni alvása előtt... :-)

Kerek 1 év

Eltelt 365 nap. Rozival. 1 éves lett. Ámulat. Tortát is kapott. Joghurtos túrótortát nektarinnal.  


Hozzávalók:

a torta alapjához:

25 dkg keksz (Hobbit zabpelyhes kekszet használtam most, de lehet a Győri zabpelyhes keksze, vagy akár sima háztartási keksz vagy úgynevezett digestive keksz)

5 dkg vaj, megolvasztva - lehet, hogy többet is felvesz a keksz

a krémhez:

60 dkg túró

1 nagy doboz natúr joghurt - lecsöpögtetve

3 evőkanál natúr joghurt - egyenesen a dobozból, nem lecsepegtetve

3 ek. barna nádcukor

fél citrom leve

1+3 ek. sárgabarack lekvár (szigorúan házi, mert kiskorú eszi)

fahéj

csipet só

A joghurtot gézbe tettem, fakanálra kötöttem és egy lábasba lógatva néhány órát a hűtőben hagytam lecsepegni. Így sűrűbb és krémesebb joghurtot kaptam, ráadásul a torta kekszes alját nem áztatta el. 

A kekszet ledaráltam és alaposan elkevertem az olvasztott vajjal. A vajas kekszes alapot egyenletesen belenyomkodtam egy kapcsos tortaformába, majd néhány órára betettem a hűtőbe szilárdulni. 

A krémhez a túrót áttörtem, majd hozzákevertem a joghurtot, a cukrot, egy csipet sót. Belefacsartam fél citrom levét, belekevertem a 1 ek. sárgabarack lekvárt és fűszereztem 2 kávés kanálnyi fahéjjal.  

Kivettem a hűtőből a kekszes alapot, megkentem a 3 evőkanálnyi lekvárral és végül egyenletesen eloszlattam rajta a túrós krémet. Hűtőbe tettem egy éjszakára pihenni, hogy jól összeálljon és összeérjenek az ízek. 

Másnap meghámozott, vékonyra szeletelt nektarinnal díszítettem. Tálalás előtt fél órával kivettem a hűtőből, hogy kicsit lágyabb legyen.

Az első torta

 
Szülinapos gyereknek torta dukált vacsorára. A dietetikusok legnagyobb örömére... :-)

Karamell pite

Ezt a süteményt a férjem imádott nagymamája sütötte mindig. Találékonyak voltak az emberek ínséges időkben, ez a süti a háború idején, után sokszor került az asztalra. 

Sokszor hallottam erről a süteményről a férjemtől és az apósomtól is. Aztán megszerezte a receptjét amit még a nagymama írt le neki. Eredeti, nagymama kézírás. 3 éve sütöttem meg először a szülinapjára, amit azóta sem felejtek el. Amikor beleharapott, párásak lettek a szemei. Ettől meg én lettem szentimentális. Azóta is megsütöm a karamell pitét minden szülinapjára

Most is megcsináltam. Csak halkan jegyzem meg, hogy az elkészítés módja, az egyes lépések olyan nagymamásan vannak dokumentálva. Nincs megadva, hogy hány fokon süssük a tésztát, nincs meg, hogy milyen állagú legyen a tészta, meddig gyúrjuk, stb.

A karamell pite

Hozzávalók:

a tészta:

30 dkg liszt

15 dkg margarin

2 dl tejföl

1 jó késhegynyi szódabikarbóna

a karamell krém:

15 dkg + 10 dkg kristály cukor

1 dl + 2dl tej

5 dkg liszt

10 dkg vaj

A sütőt előmelegítettem 170 fokra, a tepsibe sütőpapírt tettem. Mindent előkészítettem, kimértem. Bár ez most kicsit érdekesen alakult, mert a konyhamérlegben épp lemerült az elem... Egy fél kilós túrós dobozt használtam, életemben először kb. alapon mértem ki egy süti hozzávalóit. :-)

Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, beleszórtam a nagy késhegynyi szódabikarbónát, belekockáztam a margarint, hozzáadtam a tejfölt. A tálban elkezdtem összegyúrni, majd amikor már majdnem teljesen összeállt a tészta, kitettem deszkára és tovább gyúrtam. Ha szükséges, adhatunk még hozzá lisztet. Akkor jó a tészta, ha nem ragad a deszkához, de kellemesen lágy és rugalmas. 

Kettévágtam a tészta cipót. Először az egyik kis bucit nyújtottam ki, nagyjából 2-3 mm vékonyra. A sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, sűrűn megszurkáltam és körülbelül 15 perc alatt megsütöttem. Akkor jó, ha már kemény és kicsit rózsaszínes a teteje. A másik bucival is hasonlóan jártam el. 

A tésztalapokat félretettem és megcsináltam a krémet. Egy nagy serpenyőben közepes lángon olvasztani kezdtem a cukrot, karamellt csináltam belőle. Több szempontból is óvatosnak kell lenni. Egyrészt, egy ponton túl a karamellizálódó cukor pillanatok alatt meg tud égni. Másrészt bődületesen forró, ezért nagyon meg tudja égetni vele magát az ember. Én minden évben okozok magamnak karamell sérülést. Most is...

Amikor a cukorból borostyán színű karamell lett, óvatosan hozzáöntöttem a 2 dl tejet. Nem kell megijedni, a hideg tejtől a karamell megköt, de ez melegítéssel orvosolható. Amíg a karamell felolvadt a tejben, elkevertem az 5 dkg lisztet az 1 dl tejjel, a 10 dkg vajat pedig habosra kevertem a 10 dkg cukorral. 

Amikor a tej és a karamell egyneművé váltak, beleöntöttem a liszttel elkevert tejet és pár perc alatt, folyamatos keverés mellett sűrűre főztem. Ekkor levettem a tűzről a serpenyőt és hozzáadtam a cukros vajat. Alaposan összekevertem a masszát és kicsit hagytam állni, hogy a cukor teljesen felolvadjon a meleg karamell krémben. 

Az egyik lapot megkentem a krémmel, majd a tetejére tettem a másik lapot is. Aki még ennél is édesebben szereti, megszórhatja a tetejét porcukorral. Ha már édes, hadd ragadjon.

Ez a sütemény akkor igazán finom, ha legalább egy napot várunk vele. Ráadásul nagyon sokáig eláll és minél többet pihen, annál finomabb lesz. 

Zöldség rakottas túróval, sajttal

És végre egy kép... 

Itt lófrálnak a környékünkön mindenféle záporok, zivatarok, mintha máshol nem lenne hely a földön. Én meg játszhatom a hős anyát gyáva nyúlként, hogy ha nagyot dörögne és Rozi megijedne, hős kősziklaként álljak itt neki. A gyerek magasról tesz a dörgésre. Cserébe nekem meg tegnap este óta fáj a fejem az összevissza időtől. Nem is igazán kívánom a húsos kajákat. Annál inkább a zöldségeket. Ezért főztem ma ebédre rakott zöldséget, benne túróval, a tetején sajttal. 

Zöldséges rakottas before

Hozzávalók:

2 közepes krumpli

1 közepes cukkini

1 közepes padlizsán

3 szál újhagyma

1 paradicsom

10 dkg félzsíros túró

reszelt sajt a tetejére

só

olívaolaj

zöld fűszerek (oregánó, kakukkfű, majoránna, bazsalikom)

Vékonyan kivajaztam egy tűzálló tálat.

A zöldhagymát felkarikáztam, a padlizsánt és a krumplit megpucoltam, ujjnyi vastag karikákra vágtam. A cukkinit szintén felkarikáztam. Mivel zsenge cukkinit kaptunk a piacon, nem hámoztam meg, csak alaposan megmostam. A paradicsomot alaposan megmostam, kivágtam a közepét és ezt is ujjnyi vastagra szeleteltem.

Egy serpenyőben olívaolajat hevítettem, majd közepes lángon pár perc alatt megfonnyasztottam rajta az újhagymát. Rátettem a karikára vágott krumplit és a karikákat mindkét oldalukon kicsit megsütöttem. Picit sóztam, megszórtam a zöld fűszerekkel. Ezután a hagymás krumplit a tűzálló tál aljára tettem.

Ekkor bekapcsoltam a sütőt 180 fokra (gázon ez 4-es, 5-ös fokozat).

A padlizsánt, a cukkinit és a paradicsomot is ugyanígy elősütöttem és a tálba rétegeztem. Ezeket is leheletnyit sóztam és zöld fűszereztem. Az egyes rétegek közé túrót tettem. Az egészet befedtem alufóliával és fél órára a sütőbe tettem, hogy a zöldségek együtt megpuhuljanak. Fél óra elteltével megnéztem, hogy a zöldségek megpuhultak-e, villával megszurkáltam. Ha kell, ilyenkor még visszatehetjük a sütőbe.

Zöldséges rakottas after

A sütő hőfokát 220 fokra emeltem. Reszelt sajttal megszórtam a rakottas tetejét és visszatettem, hogy a sajt szépen rásüljön. Na erről az állapotról már nem csináltam képet, mert Rozi az éhségtől majd kitépte a helyéről a sütő ajtaját.

Ne hergeld a 11 hónapost, ha éhes.

Medvehagymás pogácsa

Kiszellőztethetetlen. Meg jól felkapott is az utóbbi években. De ettől még jó cucc.

Sokszor csináltam már medvehagymás tésztát, de valahogy a pogácsa eddig kimaradt. A közértben volt medvehagyma. Nagy, kövér csokrok. Vettem, mert tetszett a recept, amit még korábban találtam. A tésztát nem kell hosszasan dagasztani, egész éjjel pihenhet a hűtőben, másnap reggelre csak a szaggatás és a sütés marad. 

Aki teheti, a kertben dolgozza fel. Akinek hozzánk hasonlóan csak erkélye van, kint az erkélyen játsszon vele, mint én. Még így tarkón csapott minket a szaga. Ha se erkély se kert, akkor gázmaszk. 

Viszont ez a recept tuti volt, a pogácsa meg 10 pontos. A tészta pedig  tetszés szerint variálható. Tepertő, túró, mák, magok. Kinek mi tetszik.

Medvehagymás pogácsa

Hozzávalók:

50 dkg liszt

25 dkg vaj

3 dkg friss élesztő

1 dl tej

1 kávéskanál cukor

1 púpozott kávéskanál só

2 tojássárgája

1 dl tejföl

1 csokor medvehagyma levél

1 tojássárgája a kenéshez

A tésztának - és az én idegeimnek is - jót tesz, ha már a sütést megelőző este begyúrjuk és egész éjjel a hűtőben pihentetjük. 

A lisztet tálba szitáltam. Nem muszáj átszitálni a lisztet, csak erősen javallott. :-) Könnyebb, levegősebb lesz a tészta szerkezete. Már a nagymamám is szitálta a lisztet, így nem lehet bolondság. 

A tejet lábasba tettem, beleszórtam a cukrot. Fellangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt és 10-15 perc alatt hagytam felfutni. 

Ezalatt a lisztet elmorzsoltam a felkockázott vajjal, a közepébe mélyedést csináltam, beleöntöttem az élesztős tejet, a tojássárgáját és a tejfölt, majd alaposan összegyúrtam. Hűtőbe tettem pihenni egy zárható dobozban. 

Amíg a tészta pihent, megmostam és megszárítottam a medvehagyma leveleket. Kimentem az erkélyre és ott apróra vágtam, majd lefedtem egy tányérral. Bemenekültem.

Ezután a tésztát nagyjából fél centi vastagra nyújtottam, egyenletesen megszórtam a medvehagyma felével és feltekertem, mint a bejglit. A két végét kicsit benyomkodtam, hogy "szagszigeteljen" és hogy a medvehagyma ne hulljon ki. Aztán az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam és az egészet kézzel kicsit lelapogattam. 20 percre betettem pihenni a hűtőbe. Életbevágó, hogy a doboznak jól záródó teteje legyen, ellenkező esetben mindennek medvehagyma szaga lesz...

20 perc elteltével kivettem a tésztát a hűtőből, megint kinyújtottam fél centi vastagra, és megszórtam a medvehagyma másik felével. Feltekertem, a két végét benyomkodtam, az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam. Lelapítottam és éjszakára visszatettem pihenni a hűtőbe. Persze újabb 20 percnyi pihentetés is elég,  ha épp úgy jön ki a lépés, hogy nem akarjuk vagy nem tudjuk egész éjjel a hűtőben hagyni. 

Másnap a tésztát bő 1 centi vastagra nyújtottam, a tetejét bevagdostam és közepes méretű pogácsákat szaggattam belőle. Persze lehet kicsi és egészen nagy pogácsákat is csinálni, ízlés kérdése. Sütőpapírral kibélelt tepsire tettem a pogácsákat és letakarva hagytam még fél órát pihenni őket. Közben bekapcsoltam a sütőt és 210 fokon előmelegítettem. Ez gáz sütőn azt hiszem az 5-ös (talán a 6-os) fokozat lehet. Minden sütőnél más lehet, érdemes kitapasztalni. 

Fél óra elteltével megkentem a pogácsák tetejét a felvert tojássárgájával. Vigyáztam, hogy ne csurogjon le a sárgája, mert akkor nem emelkedik meg szép magasra a tészta. Addig sütöttem, amíg szép sárga nem lett a teteje. Bocsi, nem tudom megmondani, percre mennyi volt, mert elfelejtettem megnézni az időt, amikor betettem a tepsit a sütőbe. A képen látható szín elérését érdemes megvárni. :-)

Lekváros bukta

A vasárnapi füstölt sonkás zöldbableves méltó párja volt a lekváros bukta. 

Lekváros bukta

Hozzávalók:

60 dkg fehér búzaliszt

3 dl tej

3 evőkanál cukor

2,5 dkg friss élesztő (jó az instant is, abból egy 7 grammos csomag kell)

1 tojás

2 tojássárgája

6 dkg vaj, olvasztva

csipet só

szilvalekvár + baracklekvár (vagy ki mivel szereti)

1 tojás a kenéshez

A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt, ami 10-15 perc alatt szépen felfutott, habos lett. 

Amíg az élesztő hergelte magát, egy nagy tálba szitáltam a lisztet. Beleütöttem az egész tojást és a 2 tojássárgáját, beletettem a csipet sót. A liszt közepébe csináltam egy mélyedést, majd beleöntöttem a cukros, élesztős tejet és sima, lágy tésztát dagasztottam. Először a tálban, majd amikor kezdett összeállni a tészta, a lisztezett pulton dagasztottam tovább, majd a végén visszatettem a tálba és hozzáadtam az olvasztott vajat. Itt van egy pont, amikor az ember hajlamos feladni, hiszen a szépen megdagasztott, már együttműködő tészta a folyékony vajtól kirekesztővé és hisztissé válik és alaposan meg kell dolgozni, hogy befogadja a vajat. Az egész dagasztás kb. 10 perc volt, a karom már majd leszakadt, de hát muszáj, meg kell adni a tiszteletet a kelt tésztának. 

Miután visszatért az élet a karjaimba, egy szórásnyi liszttel meghintettem a tészta tetejét, tiszta konyharuhával letakartam és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából 30-40 perc volt. 

Közben kizsíroztam egy nagy tűzálló tálat, most egy 20x30 centiset. A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez a 4-es fokozat lehet).

Amikor a tészta megkelt, a lisztezett pultra borítottam és ujjnyi vastagra nyújtottam. Igyekeztem viszonylag egyforma négyzeteket vágni, kb. 8 centiseket. Mindegyikre tettem bőven lekvárt, majd feltekertem mindet és a tálba tettem őket úgy, hogy teljesen kitöltsék azt. Letakartam a buktákat és 30 percig hagytam kelni őket. Mesésen megemelkedtek még egyszer. A tetejüket megkentem felvert tojással, majd kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sültek a sütőben. 

Porcukorral és porcukor nélkül ehető. Ki hogyan szereti.

Lasagne

Fiús hétvége volt. A fiúk pedig unásig tudnának enni mindenféle tésztás kaját. Rozi még úgysem kóstolt semmi ilyet, úgyhogy lasagne-t csináltam.

Balatonfüreden voltunk tegnap anyósoméknál. Még ott, a helyi angol hiperláncban bevásároltunk, mert tudtuk, hogy közel 2 órányi autózás után itthon már nem lesz kedvünk boltba menni. De ma reggel sem tudtuk volna rávenni magunkat. Szóval amíg Rozi aludt, a fiúk  meg kirobbanthatatlanul psp-ztek, elmentünk boltba. Verhetetlenül romantikus program kettesben.:-)

A lasagne

Hozzávalók, ahogyan most készült:

50 dkg lasagne száraz tészta (lehet házi, mi most készet vettünk, durumból, tojás nélkül)

50 dkg darált hús
2 fej vöröshagyma
4 gerezd fokhagyma

1 cukkini

1 nagyobb fehérrépa

1 nagyobb vagy 2 kisebb sárgarépa

2-3 evőkanál sűrített paradicsom

5 dl paradicsomlé

1 evőkanál cukor

só, bors

szárított zöld fűszerek - bazsalikom, kakukkfű, majoránna, oregánó

2-3 babérlevél

extra szűz olívaolaj

A besamelhez:

1 evőkanál vaj

3 evőkanál liszt

4-5 dl tej

só, bors

opcionálisan szerecsendió

parmezán és trappista sajt a tetejére

A vöröshagymát felaprítottam, majd olívaolajon fonnyasztani kezdtem. Sóztam. Közben megpucoltam és közepes darabokra vágtam a zöldségeket. Amikor a hagyma üveges lett (nagyjából 5 perc), hozzáadtam az apróra vágott fokhagymát, rátettem a darált húst és közepesen erős tűzön fehéredésig sütöttem (nagyjából 5 perc). Hozzáadtam a sárga -és fehérrépát és már csak közepes tűzön főztem tovább nagyjából 10 percig. Ezután rátettem a 2 evőkanál sűrített paradicsomot, amivel 1 percig hagytam rotyogni. Ekkor beleöntöttem a paradicsom levet, megszórtam a zöld fűszerekkel és őröltem rá borsot. Alacsony tűzön 10 percig főztem. Kóstolás után még egy kicsit fűszereztem plusz sóval, borssal és zöld fűszerekkel. 

Amíg a ragu egy utolsót rottyant, megcsináltam a besamelt. A vajat felhevítettem, a tüzet közepesre mérsékeltem, majd rászórtam a lisztet és alaposan összedolgoztam a vajjal. Ezután apránként felöntöttem a tejjel és kézi habverővel csomómentesre kevertem. Sóztam, borsoztam és 1-2 perc alatt sűrűre főztem. 

A sütőt előmelegítettem 180 fokra. 

Egy tűzálló tálat kivajaztam, és elkezdtem rétegezni a hozzávalókat: tészta, besamel, ragu, tészta, besamel, ragu, tészta besamel, ragu, tészta, besamel, reszelt parmezán, reszelt trappista. A tésztát nem főztem elő, a besameltől megpuhult a sütőben. 

Rozinak pontosan ugyanúgy csináltam a ragut, mint magunknak, csak kevesebb sóval és sűrített paradicsom nélkül. Neki megfőztem a tésztát, az egészet durvára pépesítettem botmixerrel és szórtam bele reszelt trappistát. 

Tatár bifsztek

Ez az étel a millió dolláros kategória. De néha jár. Mi most így csináltuk.

A tatár

Hozzávalók:

1 kg darált marha bélszín

3 fej vöröshagyma

fokhagyma, ha valaki így szereti

2 púpozott evőkanál mustár

3 tojássárgája

2-3 dl olívaolaj

só, bors

édes nemes pirospaprika

Worchester szósz (az épp nem volt itthon, így erős paprika szószt adtunk hozzá)

vaj

pirítós

A bélszínt egyszer átdarálta a hentes, de még egyszer itthon is átküldtük az aprítón. Ettől krémes, kenhető állagú lett a hús. Miután belecsurgott az olívaolaj, hozzáadtuk a 3 tojássárgáját, a pépes vöröshagymát, a mustárt, a sót, a borsot és a piros paprikát és alaposan összedolgoztuk. 

Kenyeret pirítottuk hozzá, amit mindenki vérmérsékletének megfelelően megkent vajjal és a már kész bifsztekkel.

Két szerelmes pár... - citromos mákos muffin

És tényleg. A mák és a citrom elválaszthatatlan páros. Örökké tartó szerelemben. 

Az eredeti recept (Csak a puffin) tortaformával dolgozik, de mivel én most csak kettőnknek sütöttem, megfeleztem a mennyiségeket és muffin lett belőle. És hova raktam őket? Oda. Pontosan. Az új süteményes állványra. :-)

Citromos mákos muffin

Hozzávalók (az eredeti, 26 centiméteres tortához való mennyiség):

A tortához:

22,5 dkg olvasztott vaj

22,5 dkg cukor

4 kisebb tojás

32 dkg liszt

2 kk sütőpor

1 csipet só

2 narancs reszelt héja

3 citrom reszelt héja

6,5 dkg darált mák

5 ek joghurt

fél citrom leve

A citromkrémhez:

2 nagy citrom

15 dkg cukor

5,5 dkg vaj

3 tojás

10 dkg mascarpone

1 dl tejszín

Előmelegítettem a sütőt 150 fokra. Gázsütőn ez a 2-es fokozat. Elővettem egy muffin tepsit és kibéleltem muffin papírral 8 mélyedést. 

A lisztet tálba szitáltam a sütőporral, a csipet sóval, a darált mákkal és a reszelt citrom és narancs héjjal. Alaposan összekevertem. 

Habosra kevertem az egész tojásokat a cukorral, hozzáadtam az olvasztott vajat, a joghurtot és a citromlevet. Jól elkevertem, majd apránként hozzádolgoztam a lisztes keveréket is. A muffin formába kanalaztam a tésztát, mindegyikbe csak a 3/4-ig, mert sütéskor megemelkedik a sütőportól és a tojástól. 45 percig sütöttem, majd kivettem a sütőből és hagytam kihűlni. 

Ezalatt elkészítettem a citromos mázat. Ehhez kisebb tálba reszeltem a a citromhéjat, belefacsartam a levet, hozzáadtam a cukrot és a vajat, majd vízgőz felett kevergetve, összeolvasztottam a hozzávalókat. Ezután lehúztam a tűzről és hagytam szobahőmérsékletre hűlni. Amikor kihűlt, egyenként belekevertem az egész tojásokat, alaposan elkevertem kézi habverővel, majd lassú tűzön, állandó kevergetés mellett sűrűre főztem. Ez nagyjából 10-12 perc volt. Ezután megint hagytam kihűlni és csak ezt követően kevertem bele a mascarponét és a felvert tejszínhabot. 

A masszát a muffinok tetejére halmoztam, kicsit elegyengettem és némi citromhéjjal díszítettem. 

A citromos máz savanykás ízét és sűrű állagát jól ellensúlyozza a könnyű mákos tészta. Nagyon finom lett. Azt persze mondanom sem kell, hogy csurig ettem magam a tészta nyers masszájával és a citrommázat is sűrűn kóstolgattam kavargatás közben. Nem is vacsoráztam tegnap este...