Meggyes lepény

Az van, hogy egy általam ismeretlen billentyű kombinációval (nem nehéz, több van ilyen, mint ismert :-P) az eredeti, még tavalyi meggyes lepényes bejegyzést megsemmisítettem. És bár a fénykép megvan a sütiről, ma megsütöttem, hogy hiteles legyek. :-)

Az apukámat elkapta a gépszíj, több kilónyi meggyet vett, kimagozta és kisebb adagokban lefagyasztotta. Ez mondjuk nekem szerencse, tele van a fagyasztónk meggyel. 

A tészta az almás lepény tésztája, csak ma feleztem a mennyiségeket.

Meggyes lepény

Hozzávalók:

a tésztához:

20 dkg fehér liszt

7.5 dkg Rama margarin

5 dkg zsír

6 dkg kristálycukor

1 tojás sárgája

fél csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor (vagy ennek megfelelő mennyiségű házi vaníliás cukor; 1 csomag 10 gr)

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

1 evőkanál tejföl

csipet só

a töltelékhez:

30 dkg magozott meggy (fagyasztottat használtam)
6 db kisebb szilva
2 tk. fahéj
2 ek. nádcukor
1 tk. vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
1 mk. őrölt szegfűszeg

10 dkg darált dió

kevés zsemlemorzsa
1 tojássárgája a kenéshez
liszt + mogyorónyi zsír a tepsi kikenéséhez

A meggyet reggel kivettem a fagyasztóból kiolvadni. A szilvákat megmostam, kimagoztam, félbe vágtam, majd a feleket is feleztem. A meggy levét lecsepegtettem (jó kis meggylé lett belőle a gyereklánynak), hozzáraktam a szilvákat, az egészet megszórtam a 2 ek. cukorral, az 1 tk. vaníliás cukorral, az őrölt szegfűszeggel. Ráreszeltem a citrom héját és meglocsoltam fél citrom levével. Az egészet jól összekevertem. Hagytam állni.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Ez gázsütőn általában a 4-es vagy 5-ös fokozat. Kizsíroztam és kiliszteztem egy nagyobb tepsit (most egy 20x30-as volt).

A lisztet a margarinnal (vagy zsírral) elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval együtt lágyabb tésztává gyúrtam. Érdemes először csak 1 evőkanál tejföllel lazítani, és ha még igényli a tészta, hozzá lehet adni a második kanállal is. Ha a nyújtáskor túl puhának, ragadósnak találjuk, gyors mozdulatokkal át kell gyúrni 1-2 szórásnyi liszttel.  

A tésztát a hűtőbe tettem pihenni úgy negyed órára. Ezután a tésztát két részre osztottam. A nagyobb gombócot nyújtottam alulra, a kisebbet pedig a tetejére. Szerintem úgy finom, ha a felső tészta vékonyabb. Lisztezett felületen kb. 4-5 mm vékonyra nyújtottam a nagyobbik gombócot. A kilisztezett tepsibe fektettem, megszórtam kevés zsemlemorzsával, hogy gyümölcs leve ne áztassa el a tésztát. Ezután egyenletesen ráterítettem a darált diót, aztán a gyümölcsöket. A másik tésztagombócot is kinyújtottam, 3-4 mm vékonyra. A gyümölcsre fektettem és megszurkáltam, hogy a sütés közben ne púposodjon fel a tészta. A tetejét megkentem felvert tojássárgával és betettem a sütőbe 35 - 40 percre. Halvány aranybarnára sütöttem. 

Remoskában sült káposztás kacsa után ettük.

Turbózható meggyes-bögrés piskóta

Süteménysütés terén soha nem voltam igazán jó. Macerásnak is gondolom, nomeg inkább enni, mint készíteni szeretem. Ettől függetlenül van egy örök kedvenc, ami finom is, és megcsinálni sem túl babra: a meggyes-bögrés piskóta. Ha ezt készítem, fel sem tűnik senkinek az édességkészítés iránti analfabetizmusom.

Hozzávalók:

2 bögre liszt

½ bögre cukor

Vaníliás cukor

Sütőpor

1 tojás

½ bögre olaj

1 bögre tej

1 citrom héja reszelve

Magozott meggy (lehet akár mélyhűtött is)

A komplikált folyamat: mindent összekeverünk, egy sütőpapírral kibélelt formába öntjük (nekem van egy IKEÁ-s, meghatározhatatlan mintájú, kör alakú piteformám, abba szoktam rakni, de nyilván a bögre méretétől is függ, hogy mekkora sütőforma kell, lehet akár tepsi is). A meggyszemeket félig lisztbe mártjuk (hogy ne süllyedjenek annyira le), a lisztes felével lefelé ráültetjük a tésztára. Amikor már szép sűrűn sorakoznak, és úgy gondoljuk, hogy több nem fér rá, meghintjük egy kis fahéjjal az egészet (minimális mennyiség kell csak, hogy kapjon egy kis illatot-ízt). Forró sütőben közepes hőfokon (175 fok), légkeveréssel megsütjük. Tűpróba, aztán ha nem ragad, akkor ki lehet szedni (amikor a teteje aranybarna, általában már belül is megsült). Szerencsére nincs a piskótáknál szokásos ajtónyitogatásitilalom szabály, úgyhogy lehet bátran szurkálni. Én a tűpróbát késsel szoktam végezni, jobban rajtamarad a ragacs, ha még nincs kész.

Amikor a sütőből kivettük, kicsit megszórhatjuk még vaníliás cukorral, ne aggódjunk eléggé párolog az egész ahhoz, hogy a cukor nedvességet szívjon fel, és ne legyen kellemetlen-ropogós érzés mikor esszük. Természetesen csak finoman bánjunk a cukorral, nem kell túlzásba vinni. 

Turbó ötlet 1.: Meggyszósz

Meggyszósszal kifejezetten meg lehet bolondítani ráadásul jobban csúszik az egész piskótás miskulancia. Magozott meggyet felhevítünk egy kis lábasban, kis cukorral megédesítjük, rakhatunk bele egy szegfűszeget is, nomeg egy kis fahéjat, de megbolondíthatjuk egy kis gyümölcsös pálinkával is (itt ügyeljünk, hogy az alkoholt forraljuk el). 

Turbó ötlet 2.: Nyári kiegészítő

Egyszerű, és finom: egy kis vanília fagylaltot lehet mellékelni a süteményhez. Meggyszósszal is barátok, úgyhogy akár lehet halmozni az élvezeteket.

Turbóötlet 3. tél: Habosítás

Tejszínhab alkalmazása – szintén gazdagítja a sütit, meggyszósszal is szeretik egymást.

Turbó ötlet 4.: Mindent bele

Elszállt édesszájúaknak meggyszósz-vaníliafagylalt-tejszínhab variáns is feltálalható. Kalóriabomba, az már biztos, viszont remek kreációt lehet készíteni.

Díszítésként egy kis citromfűvel lehet széppé varázsolni az egész édességhalmot.

Szerkesztői megjegyzés: 
turbózható például úgy is, ha fényképpel dokumentáljuk a végeredményt. Hiszen mit ér egy kajás blog fotók nélkül? De hát rizsázhatok én...
:-)

Vegyigyümi

Hőség van. Mi kell ilyenkor? Egy jó hideg fröccs. Vagy egy tányér hideg, savanykás gyümölcsleves. Oké, a jéghideg kovászos uborka is jöhet.

Gyümölcsleves

Hozzávalók (gondolom formán):

meggy

cseresznye

sárgabarack

ribizli

szamóca

ízlés szerint cukor (nádcukrot használtam)

csipet só

3 dl tej 

3 dl tejszín

1 ek. étkezési keményítő

fahéj, szegfűszeg

vanília rúd

citromlé

A gyümölcsöket megmostam. A meggyet és a cseresznyét kimagoztam, a szamócákat kicsumáztam és kettévágtam. A ribizliket leszemeztem a szárról. A sárgabarackokat negyedekbe vágtam. Ez felért egy kisebb munkaterápiával. Közben Rozi is beszállt az előkészítésbe, segített enni a gyümölcsöket és néhány ribizliszárat is beletett a már kimagozott meggyek, cseresznyék közé. :-)

A gyümölcsöket egy fazékba tettem és felöntöttem annyi vízzel, hogy 3-4 ujjnyira ellepje. A fahéjat és a szegfűszeget finomra őröltem, fűszereztem a vizet. Csipet sót is tettem bele. Belefacsartam fél citrom levét. Még tegnapról, a morzsás süti készítésekor, megmaradt az üres vanília rúd, amit eltettem (vaníliás cukrot akartam csinálni...). Ezt is a leveshez adtam, úgy ahogy volt, egészben beletettem. A végén úgyis kivettem és kidobtam. Beleszórtam 4 evőkanálnyi cukrot is. Az egészet közepes lángon felforraltam, majd mérsékeltem a tüzet és pár percig még hagytam fődögélni.

Ezalatt elkevertem a keményítőt a tejjel és a tejszínnel, majd belemertem 2-3 merőkanálnyit a forró levesből. Ezt az egészet a fazékba öntöttem és pár percig (2-3 perc mindösszesen) forraltam.

Hagytam lehűlni. Ezt ebédeltük.

Morzsás süti

Ancsa vagyok. Piacfüggő. De tényleg. Amióta itt a jó idő, nem nagyon telik el úgy hét, hogy valamilyen okból ne keverednék el az Újpesti piacra, akár többször is. Szeretem az idős néniket, bácsikat, akik a hajnalban leszedett portékájukkal kiülnek valamelyik kis asztalhoz és szívesen elegyednek szóba az emberrel. Meg jól megtömik a gyerek kis kosarát, és őt is gyümölccsel. 

Jó sok meggyet, cseresznyét, ribizlit, szamócát vettem. Aztán persze itthon meg vakartam a fejemet, hogy értelmesen el fog-e fogyni.

A meggyet kivégeztük. Ettünk belőle, a gyümölcslevesbe is került, és süti is lett belőle. Az egyik legegyszerűbb és talán az egyik legfinomabb süti a morzsás süti. Ez ugyan nem a klasszikus crumble, az angolok nagy kedvence, de ettől még morzsás, piszok egyszerű és nagyon finom. Vaj, kevés cukor, liszt... És rengeteg gyümölcs. Jó!

Én most csak fele mennyiséggel dolgoztam, mert hármunknak ennyi is bőven elég, de az eredeti mennyiségeket írom le ide.

Meggyes túrós morzsás süti

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):

150 g vaj
120 g cukor 
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 db tojás
400 g túró
1 citrom reszelt héja

fél citrom leve
380 g liszt
őrölt fahéj ízlés szerint
500 g meggy

A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez kb. a 4-es fokozat). Légkeveréses fokozatra állítottam. Persze a hagyományos alul-felül üzemmód is tökéletesen megteszi. Én azt figyeltem meg, hogy az ilyen morzsás sütiknek kifejezetten jót tesz a légkeveréssel történő sütés, mert a tetején még omlósabb, ropogósabb lesz a morzsa.

Mindent előkészítettem és jó előre kimértem, hogy ne keringjek a konyhában fejetlen tyúkként, mint legutóbb, amikor a francia szamócás lepényt sütöttem. :-)

A meggyet megmostam, kimagoztam és hagytam lecsöpögni.

A vajat megolvasztottam. Nem forróra, csak langyosra, hogy már folyós legyen. Egy keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a cukor felét, a vanília rúd kikapart magjait és a lisztet. Összemorzsoltam. Morzsás állagú tésztát kell kapni. A morzsa felét egy 26 centis tortaforma aljába egyengettem, kicsit nedves kézzel.


Kettéválasztottam a tojásokat. A sárgáját kikevertem a maradék cukorral, a túróval, a citromhéjjal, fél citrom levével. Hozzáadtam nagyjából 1 kávéskanálnyi frissen őrölt fahéjat. Alaposan összeforgattam.

Kemény habbá vertem a tojásfehérjéket és óvatosan a túrós masszához forgattam. Először csak a felét, hogy lazítsam a túrós krémet, majd a másik felét is, óvatosan, nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal. Ezt a masszát a morzsás tészta tetejére egyengettem, majd a tetejére rendeztem a meggy felét.

A maradék meggyet jól megforgattam a morzsa másik felében és az egészet a tortára szórtam. Ezt is igyekeztem egyenletesen elteríteni. 

35-40 perc alatt készre sütöttem. Az egész előkészületben a legnagyobb "macera" a meggy kimagozása volt. De így sem tartott tovább a torta összerakása 15 percnél.