Milyen gomba? Valagomba! Apám ezt a viccet gyakorlatilag minden gombás ételnél eljátssza velem. Nyilván aranyos volt, amikor 4 évesen kérdezz-felelek formában ezt válaszoltam, 34 évesen már nem annyira, de sebaj, szeretjük a családi tradíciókat. ;-)
Szóval a gombaleves. 1. Nehéz elrontani. 2. Ha mégis sikerül az általában a spórolásnak tudható be: nem rakták bele, ami belevaló. 3. Sokak ódzkodnak a gombától, megosztó alapanyag, tudnunk kell, hogy a vendégünk szereti-e vagy sem.
Hozzávalók:
1/2 kg gomba (mosva, szeletelve)
3 szál közepes sárgarépa és 1-2 szál fehérrépa (pucolva, mosva, hasábokra vágva)
1-2 db levesbe való (húsos) karajcsont
2 közepes fej hagyma (apró kockákra vágva)
1 fél paradicsom
étolaj
1 nagy doboz (4 decis) tejföl
egy kis darab füstölt kenyérszalonna (felkockázva)
jó sok petrezselyem (1-2-3 csokor)
őrölt pirospaprika
só, cukor
bors
kevés finom liszt
A gombaleves ezen verzióját érdemes két lábasban készíteni. Az első lábasba belerakjuk a húsos csontot, jól megfőzzük (lehet mellé rakni egy fej hagymát, egész szemes borsot, néhány gerezd fokhagymát, hogy jó íze legyen a lének). A víz mennyiségét mindenki érzésre kezelheti, a lényeg, hogy lepje el a csontot (1 liternyi biztos nem árt meg belőle). Forrás közben a csont miatt habos lesz a teteje, de ez ne zavarjon bennünket: a húslevesnél szokásos módon lemerjük a tetejéről a randa szürkés felhőket.
Egy másik lábasban étolajat hevítünk, belerakjuk az apróra kockázott szalonnát (ha van, nyugodtan dobjuk hozzá a szalonnabőrt is). Mikor már kieresztette a zsírját, adjuk hozzá a felkockázott hagymát. Az üvegesre párolt hagymára dobjuk rá a fehér- és sárgarépa hasábokat, futtassuk kicsit, majd a gombát is öntsük hozzá. Amikor a gomba összeesett, tegyünk hozzá őrölt pirospaprikát, egy kevés borsot, majd öntsük fel a húslével (érdemes szűrőt használni, hogy az egész bors szemek és a főtt-hagyma-fokhagyma ne landoljanak a lével együtt), végül dobjuk bele a fél paradicsomot is.
A félretett csontról szedjük le a húst, az apró kis darabkákat dobjuk a levesbe. Ezután sózzunk, borsozzunk, illetve a harmónia miatt rakjunk bele egy kávéskanálnyi cukrot is, meghálálja magát. Ha úgy látjuk szükségesnek, önthetünk hozzá még vizet.
Amikor már nagyjából összefőtt az egész, csináljunk egy tejfölös-lisztes-petrezselymes habarást, és öntsük hozzá a leveshez. Ne használjuk el az összes petrezselymet, mert különösen jót tesz úgy a tálalásnak, mint az íznek, ha a kimert levesbe egy pici extra tejfölt löttyintünk és megszórjuk frissen vágott petrezselyemmel.
A titkos összetevő..... A sózással finoman szoktam bánni: inkább vitaprixet használok, ha olyan az étel. (Vitaprix: darált pritamin paprika, sóval összekeverve. Finom ízesítője leveseknek, pörkölteknek, lecsónak, mindennek, amiben van paprika, pirospaprika. Ugyanúgy eltehető mint a lekvár, és még főzni sem kell, mert a só tartósítja.) Ha valakinek ilyesmi nincs otthon, használhat pirosaranyat is, esetleg Édes Annát, Erős Pistát.
Egyéni ízlésem szerint: csilit is szoktam belerakni, szeretem ha csípős. (Otthon termő, Mankától kapott kenyai csilipaprika, gyakorlatilag olyan mint a méreg).
Sajnos az illusztrációhoz megint nincs képem. De megfogadom, hogy lesz. Addig Mankám, kérlek, légy türelemmel.
