Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. :-P

Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.  

Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember... Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek. 

Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem. 

Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből

Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.

Lekváros péksüti

Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt

kb. fél tk. só

fél ek. cukor

0, 25 dl olaj

1 dl tej

1 dl víz

1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége


 

Medvehagymás pogácsa

Kiszellőztethetetlen. Meg jól felkapott is az utóbbi években. De ettől még jó cucc.

Sokszor csináltam már medvehagymás tésztát, de valahogy a pogácsa eddig kimaradt. A közértben volt medvehagyma. Nagy, kövér csokrok. Vettem, mert tetszett a recept, amit még korábban találtam. A tésztát nem kell hosszasan dagasztani, egész éjjel pihenhet a hűtőben, másnap reggelre csak a szaggatás és a sütés marad. 

Aki teheti, a kertben dolgozza fel. Akinek hozzánk hasonlóan csak erkélye van, kint az erkélyen játsszon vele, mint én. Még így tarkón csapott minket a szaga. Ha se erkély se kert, akkor gázmaszk. 

Viszont ez a recept tuti volt, a pogácsa meg 10 pontos. A tészta pedig  tetszés szerint variálható. Tepertő, túró, mák, magok. Kinek mi tetszik.

Medvehagymás pogácsa

Hozzávalók:

50 dkg liszt

25 dkg vaj

3 dkg friss élesztő

1 dl tej

1 kávéskanál cukor

1 púpozott kávéskanál só

2 tojássárgája

1 dl tejföl

1 csokor medvehagyma levél

1 tojássárgája a kenéshez

A tésztának - és az én idegeimnek is - jót tesz, ha már a sütést megelőző este begyúrjuk és egész éjjel a hűtőben pihentetjük. 

A lisztet tálba szitáltam. Nem muszáj átszitálni a lisztet, csak erősen javallott. :-) Könnyebb, levegősebb lesz a tészta szerkezete. Már a nagymamám is szitálta a lisztet, így nem lehet bolondság. 

A tejet lábasba tettem, beleszórtam a cukrot. Fellangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt és 10-15 perc alatt hagytam felfutni. 

Ezalatt a lisztet elmorzsoltam a felkockázott vajjal, a közepébe mélyedést csináltam, beleöntöttem az élesztős tejet, a tojássárgáját és a tejfölt, majd alaposan összegyúrtam. Hűtőbe tettem pihenni egy zárható dobozban. 

Amíg a tészta pihent, megmostam és megszárítottam a medvehagyma leveleket. Kimentem az erkélyre és ott apróra vágtam, majd lefedtem egy tányérral. Bemenekültem.

Ezután a tésztát nagyjából fél centi vastagra nyújtottam, egyenletesen megszórtam a medvehagyma felével és feltekertem, mint a bejglit. A két végét kicsit benyomkodtam, hogy "szagszigeteljen" és hogy a medvehagyma ne hulljon ki. Aztán az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam és az egészet kézzel kicsit lelapogattam. 20 percre betettem pihenni a hűtőbe. Életbevágó, hogy a doboznak jól záródó teteje legyen, ellenkező esetben mindennek medvehagyma szaga lesz...

20 perc elteltével kivettem a tésztát a hűtőből, megint kinyújtottam fél centi vastagra, és megszórtam a medvehagyma másik felével. Feltekertem, a két végét benyomkodtam, az egyik végét felülre, a másikat alulra hajtottam. Lelapítottam és éjszakára visszatettem pihenni a hűtőbe. Persze újabb 20 percnyi pihentetés is elég,  ha épp úgy jön ki a lépés, hogy nem akarjuk vagy nem tudjuk egész éjjel a hűtőben hagyni. 

Másnap a tésztát bő 1 centi vastagra nyújtottam, a tetejét bevagdostam és közepes méretű pogácsákat szaggattam belőle. Persze lehet kicsi és egészen nagy pogácsákat is csinálni, ízlés kérdése. Sütőpapírral kibélelt tepsire tettem a pogácsákat és letakarva hagytam még fél órát pihenni őket. Közben bekapcsoltam a sütőt és 210 fokon előmelegítettem. Ez gáz sütőn azt hiszem az 5-ös (talán a 6-os) fokozat lehet. Minden sütőnél más lehet, érdemes kitapasztalni. 

Fél óra elteltével megkentem a pogácsák tetejét a felvert tojássárgájával. Vigyáztam, hogy ne csurogjon le a sárgája, mert akkor nem emelkedik meg szép magasra a tészta. Addig sütöttem, amíg szép sárga nem lett a teteje. Bocsi, nem tudom megmondani, percre mennyi volt, mert elfelejtettem megnézni az időt, amikor betettem a tepsit a sütőbe. A képen látható szín elérését érdemes megvárni. :-)

Lekváros bukta

A vasárnapi füstölt sonkás zöldbableves méltó párja volt a lekváros bukta. 

Lekváros bukta

Hozzávalók:

60 dkg fehér búzaliszt

3 dl tej

3 evőkanál cukor

2,5 dkg friss élesztő (jó az instant is, abból egy 7 grammos csomag kell)

1 tojás

2 tojássárgája

6 dkg vaj, olvasztva

csipet só

szilvalekvár + baracklekvár (vagy ki mivel szereti)

1 tojás a kenéshez

A tejet a cukorral meglangyosítottam, majd belemorzsoltam az élesztőt, ami 10-15 perc alatt szépen felfutott, habos lett. 

Amíg az élesztő hergelte magát, egy nagy tálba szitáltam a lisztet. Beleütöttem az egész tojást és a 2 tojássárgáját, beletettem a csipet sót. A liszt közepébe csináltam egy mélyedést, majd beleöntöttem a cukros, élesztős tejet és sima, lágy tésztát dagasztottam. Először a tálban, majd amikor kezdett összeállni a tészta, a lisztezett pulton dagasztottam tovább, majd a végén visszatettem a tálba és hozzáadtam az olvasztott vajat. Itt van egy pont, amikor az ember hajlamos feladni, hiszen a szépen megdagasztott, már együttműködő tészta a folyékony vajtól kirekesztővé és hisztissé válik és alaposan meg kell dolgozni, hogy befogadja a vajat. Az egész dagasztás kb. 10 perc volt, a karom már majd leszakadt, de hát muszáj, meg kell adni a tiszteletet a kelt tésztának. 

Miután visszatért az élet a karjaimba, egy szórásnyi liszttel meghintettem a tészta tetejét, tiszta konyharuhával letakartam és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából 30-40 perc volt. 

Közben kizsíroztam egy nagy tűzálló tálat, most egy 20x30 centiset. A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez a 4-es fokozat lehet).

Amikor a tészta megkelt, a lisztezett pultra borítottam és ujjnyi vastagra nyújtottam. Igyekeztem viszonylag egyforma négyzeteket vágni, kb. 8 centiseket. Mindegyikre tettem bőven lekvárt, majd feltekertem mindet és a tálba tettem őket úgy, hogy teljesen kitöltsék azt. Letakartam a buktákat és 30 percig hagytam kelni őket. Mesésen megemelkedtek még egyszer. A tetejüket megkentem felvert tojással, majd kb. 30 perc alatt szép aranybarnára sültek a sütőben. 

Porcukorral és porcukor nélkül ehető. Ki hogyan szereti.