Szilva. Kakaó. Finom.

Doki süti. Megint. Ezúttal a Díványon keresztül. 

Én botor megkérdeztem a kölköket, hogy mit süssek. Épp ennél a receptnél volt nyitva a gépem. Kakaóóóóóós? EZT! EZT! EZT! 

Merugye' nem ezt terveztem, de győzött a túlerő. :-)

Én fahéjat is tettem bele. Ez lett belőle.

 

Kakaós szilvás muffin

Hozzávalók (9 db lett belőle):

1 db 2 dl-es pohár  az alapanyagok kiméréséhez

1 tojás
fél pohár cukor
fél pohár tej
1 vanília rúd kikapart magjai (eredetileg vanília kivonat, de most az nem volt itthon)
10 dkg vaj
1 pohár liszt
2 teáskanál sütőpor
2 evőkanál cukrozatlan kakaópor

2 kávéskanál őrölt fahéj
5 db szilva

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra. Kivajaztam és vékonyan kiliszteztem egy 12 db-os muffin formát. 

A szilvákat megmostam és félbevágtam, majd kimagoztam.

Egy keverő tálban a tojást, a cukrot, a tejet, a vanília rúd kikapart magját és a megolvasztott vajat habverővel  kikevertem. 

Egy másik tálba szitáltam a lisztet, a sütőport és a kakaóport, majd a két tál tartalmát fokozatosan összekevertem, csomómentesre. 

Ez a mennyiség 8 muffinhoz volt elég. A muffin formák aljába tettem fél szilvát, rákanalaztam a kakaós masszát, 2/3-ig  mindegyikbe. A tetejükbe belenyomkodtam a fél szilvákat és nagyjából 25 perc alatt megsütöttem.

Tűpróba.

Morzsás süti

Ancsa vagyok. Piacfüggő. De tényleg. Amióta itt a jó idő, nem nagyon telik el úgy hét, hogy valamilyen okból ne keverednék el az Újpesti piacra, akár többször is. Szeretem az idős néniket, bácsikat, akik a hajnalban leszedett portékájukkal kiülnek valamelyik kis asztalhoz és szívesen elegyednek szóba az emberrel. Meg jól megtömik a gyerek kis kosarát, és őt is gyümölccsel. 

Jó sok meggyet, cseresznyét, ribizlit, szamócát vettem. Aztán persze itthon meg vakartam a fejemet, hogy értelmesen el fog-e fogyni.

A meggyet kivégeztük. Ettünk belőle, a gyümölcslevesbe is került, és süti is lett belőle. Az egyik legegyszerűbb és talán az egyik legfinomabb süti a morzsás süti. Ez ugyan nem a klasszikus crumble, az angolok nagy kedvence, de ettől még morzsás, piszok egyszerű és nagyon finom. Vaj, kevés cukor, liszt... És rengeteg gyümölcs. Jó!

Én most csak fele mennyiséggel dolgoztam, mert hármunknak ennyi is bőven elég, de az eredeti mennyiségeket írom le ide.

Meggyes túrós morzsás süti

Hozzávalók (26 cm-es tortaformához):

150 g vaj
120 g cukor 
1 vaníliarúd kikapart magjai
2 db tojás
400 g túró
1 citrom reszelt héja

fél citrom leve
380 g liszt
őrölt fahéj ízlés szerint
500 g meggy

A sütőt előmelegítettem 180 fokra (gáz sütőnél ez kb. a 4-es fokozat). Légkeveréses fokozatra állítottam. Persze a hagyományos alul-felül üzemmód is tökéletesen megteszi. Én azt figyeltem meg, hogy az ilyen morzsás sütiknek kifejezetten jót tesz a légkeveréssel történő sütés, mert a tetején még omlósabb, ropogósabb lesz a morzsa.

Mindent előkészítettem és jó előre kimértem, hogy ne keringjek a konyhában fejetlen tyúkként, mint legutóbb, amikor a francia szamócás lepényt sütöttem. :-)

A meggyet megmostam, kimagoztam és hagytam lecsöpögni.

A vajat megolvasztottam. Nem forróra, csak langyosra, hogy már folyós legyen. Egy keverőtálba öntöttem, hozzáadtam a cukor felét, a vanília rúd kikapart magjait és a lisztet. Összemorzsoltam. Morzsás állagú tésztát kell kapni. A morzsa felét egy 26 centis tortaforma aljába egyengettem, kicsit nedves kézzel.


Kettéválasztottam a tojásokat. A sárgáját kikevertem a maradék cukorral, a túróval, a citromhéjjal, fél citrom levével. Hozzáadtam nagyjából 1 kávéskanálnyi frissen őrölt fahéjat. Alaposan összeforgattam.

Kemény habbá vertem a tojásfehérjéket és óvatosan a túrós masszához forgattam. Először csak a felét, hogy lazítsam a túrós krémet, majd a másik felét is, óvatosan, nagy, alulról felfelé történő mozdulatokkal. Ezt a masszát a morzsás tészta tetejére egyengettem, majd a tetejére rendeztem a meggy felét.

A maradék meggyet jól megforgattam a morzsa másik felében és az egészet a tortára szórtam. Ezt is igyekeztem egyenletesen elteríteni. 

35-40 perc alatt készre sütöttem. Az egész előkészületben a legnagyobb "macera" a meggy kimagozása volt. De így sem tartott tovább a torta összerakása 15 percnél.

Tavaszi zsongás spárgával - alias besameles rakott zöldspárga

Vendégművész bejegyzés következik.

A tavaszban az egyik legjobb dolog a spárga megjelenése. Számtalan változatban elkészíthetjük, most az egyik legfinomabbat ajánlom mindenki szíves (és szívtelen) figyelmébe.

Hozzávalók:

fél kiló zöld spárga

30-40 dkg füstölt sonka

20 dkg füstölt sajt (karaván jó, csak macera reszelni)

A besamelmártáshoz:

2 evőkanál vaj
2 evőkanál liszt
3 dl tej

2 dl spárga főzőlé

só
bors
szerecsendió

A zöld spárgát megmossuk, elpattintjuk annál a pontnál, ahol magától kettétörik. A szára végét kidobjuk, a spárgát egy kicsit megpucoljuk (elvileg a zöldet nem kell annyira, de a szárat itt is érdemes kicsit megdolgozni, hogy ne maradjanak szálak az ember szájában). Sós vízben félig (!) megfőzzük.

A tejet felforraljuk, félretesszük. A vajat felforrósítjuk, belekeverjük a lisztet, és nagyon lassú tűzön megpirítjuk. A forró tejet állandó keverés mellett, apránként hozzáöntjük, majd a zöld spárga főzőlevét is. Amikor elkészült, sóval, borssal és szerecsendióval fűszerezzük, valamint hozzákeverünk 10 dkg füstölt sajtot

Ikeás kockaüvegedényben szoktam a további részt elkészíteni, mert így gusztusos előételt lehet varázsolni, és a tálalás sem macera.

Szóval: a félig főtt spárgával kezdem, besamellel folytatom, megszórom jó sok füstölt sonkával, majd újabb spárga és besamelmártás, a tetejére pedig tisztes mennyiségű füstölt sajt kerül. Ne aggódjunk, hogy túlságosan füstös lesz, ki-ki ízlése szerint a füstölt sonkát füstmentes prágaira cserélheti.

Sütőben aranybarnára sütjük. Az a jó, ha a hozzávalók legalább langyosak, mert a sütőben nem fog túlságosan megmelegedni, a sajt relatív gyorsan olvad (éppen ezért érdemes nem légkeveréssel és nem grillezéssel, hanem sima alsó-felső sütőállással készíteni).

Ez az étel amellett, hogy jól néz ki, az üvegkockák és a spárga miatt elegáns, a besamelmártás és a sajt miatt laktató. Ha levest adunk elé, akkor főételként funkcionálhat, ha előételként adjuk, akkor érdemes nagyon könnyű főétellel követni. Desszert gyanánt pedig az egyszerű, finom és könnyű édesség jól passzol hozzá, az epres túróhab. De ez már egy másik recept lesz majd :)

Adalék:
képtelen vagyok fényképpel dokumentált, az elkészítés tényét bizonyító bejegyzést kipasszírozni a delikvensből, így drasztikus lépésre szántam el magam: megint megkértem, hogy képeket is csináljon, különben nem hiszem el, hogy valaha is járt volna bármilyen konyha közelében. Kénytelen voltam becsatolni én egy képet magáról a zöld spárgáról, hogy legalább valamennyire hihető legyen a poszt...
Csók,
Mesi

A májkrém - legyen házi

Nem eszünk sok kész cuccot. Hébe-hóba veszünk felvágottat, gyári kolbászt. Konzervet szinte soha nem lát a kamránk, kivéve mondjuk a paradicsompürét, vagy az olajos halakat. 

Évek óta készítünk mi magunk kolbászt. Megvan a kipróbált, jól bevált recept, a család meg jó nagy ahhoz, hogy hónapokra elegendő mennyiséget begyúrjon, betöltsön. 

Ma az Anya spórol blogra tévedtem, és amíg Rozi aludt, kicsit kutakodtam ott. Így találtam rá egy jó kis házi májkrém receptre. Meg is csináltam. Annyira egyszerű, hogy azt hiszem a bolti májkrémektől is elköszönünk, a zabpelyhes kekszhez hasonlóan.

Hozzávalók:

20 dkg csirkemáj

1 kisebb fej vöröshagyma
4 ek. tej/húslé (egyik sem volt épp itthon, sima csapvízzel helyettesítettem)

só

fekete bors

majoránna

2-3 el. kacsazsír/zsír

füstölt szalonna (az eredeti recept húsosat ír, de nekünk most épp csak füstölt csemege szalonna volt itthon. Püff neki :-) )

mustár ízlés szerint

A serpenyőbe tettem a kacsazsírt, a felkockázott szalonnát és a vöröshagymát, majd megpirítottam. Rátettem a megmosott, feldarabolt csirkemájat, frissen őrölt fekete borssal, majoránnával fűszereztem és készre sütöttem. Kicsit meg is pirítottam. 

Sóztam (ezúttal alaposan el... higgadtabbnak kellett volna maradnom), majd botmixerrel pépesítettem, de azért nem bébiételesre, kisebb májdarabok maradtak benne. 

Viszlát fémdoboz, viszlát szalonna bőrke. Viszlát ipari szalonna.

U.i.: kis keresgéléssel rengeteg májkrém receptet köp ki magából az internet. Érdemes kutakodni. A No Salty (is) tele van velük. :-)

Francia epres lepény. Vagyis szamóca, tehát francia szamócás lepény...

...  uhh, ne ragozd Cookie, mert meghülyülök.

Na szóval. Az utóbbi időben több értekezést is olvastam arról, hogy az átlag ember jótékony (vagy kártékony) tudatlanságban él. Ugyanis: amit a piacon eperként megvásárol, az igazából nem az. És hogy ezt sokszor a piaci kofák sem tudják, vagy csak úgy csinálnak, mintha tudnák, amikor nekik szegezzük a kérdést: ez eper, vagy szamóca?

Gyerekkoromban a nagypapám elmagyarázta a különbséget szamóca (földfelszínen terem) és eper (fán terem) között. De gyorsan azt is hozzátette, hogy ettől még mindenki epernek hívja a szamócát. Van, amikor földi epernek. Nekem teljesen mindegy, hogy eper vagy szamóca, földi, vagy "fás". Finom ez is, meg az is.

Egyébként előre megfontolt aljasságból én is leteszteltem a gyümölcsös cigány asszonyt. Gond nélkül vette az akadályt, de hozzátette: nem szokta ezzel bonyolítani az életét, a lényeg, hogy szép portékát hozzon a vevőinek.

Már megsütöttem ezt a sütit, amikor kiderült, hogy ez az úgynevezett galette. :-) Hiába, mindig tanul az ember valami újat. Ez a szép a sütésben, főzésben. 

Az anyósomékon teszteltem életem első olyan galette-ét, amiről már tudatam, hogy az. :-). Kapóra jött, hogy nálunk jártak. Amíg ők Rozival játszótereztek, elkerekeztem a zöldségeshez eperért. Vagyis szamócáért. A tésztát piszok egyszerű összeállítani, ráadásul amíg a hűtőben pihent, én is mehettem kicsit homokozni a gyerekkel. Igaz, nem sok vizet zavartam, a nagy bandázásban, pacsálásban sokáig fel sem tűnt Rozinak, hogy én is megérkeztem. :-)

Szkúzi, nincs fotó, nem csináltam, mert kicsit elsodortak a teendők. De ha a Díványra kattintotok, látni fogjátok Doki receptjét. Hasonlóan nézett ki az enyém is, csak kicsit másképp. :-)

Hozzávalók (1 nagy vagy 2 kicsi lepényhez):

220 g liszt 
170 g hideg vaj
1 csipetnyi só
20 g cukor
4 evőkanál hideg víz (sütés előtt 1 órával a hűtőbe tettem egy kis pohárnyi vizet)

350 g eper
4 evőkanál eperlekvár (az utolsó üveg a tavalyi befőzésből, remélem, hamarosan érkezik a cigány asszony a szamócával)

1 tojás a lekenéshez

(barna)cukor - elhagyható, de én nem tettem, megszórtam vele az epreket

A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal. Nekem nagyon bevált az a módszer, hogy a reszelő nagy lyukú oldalával a lisztbe reszelem a vajat. Így sokkal könnyebb dolgozni vele, kevesebb ideig kell morzsolni. Ezután hozzáadtam egy csipet sót, a cukrot és 4 evőkanál hideg vizet. Gyors mozdulatokkal összegyúrtam, gombócot formáztam belőle és folpackba csomagolva 1 órára a hűtőbe tettem pihenni.

Rozi és a nagyszülők után mentem a játszótérre. Miután hazaértünk, Rozit homokmentesítettem és kimostam a porból, megmostam, kicsumáztam és feldaraboltam az epret. Én most negyedekre vágtam a szemeket. 

A sütőt előmelegítettem 180 fokra légkeverésen. Ez gázsütő esetében kb. a 4-es fokozat. Szilikonos sütőpapírral kibéleltem egy tepsit. 

Kivettem a tésztát a hűtőből és lisztezett deszkán nagyjából 3 mm vékonyra kinyújtottam. Egy nagyobb (kb. 30 cm átmérőjű) tányért tettem a tetejére és a pereme mentén körbevágtam a tésztát. Megkentem a tetejét az eperlekvárral, de a szélén kb. 3 centit üresen hagytam, ezt hajtottam fel a végén. A lekvárra rendeztem az eperdarabokat, majd enyhén megszórtam a barna cukorral. 

Lezárásként végül felhajtottam a tészta szélét, majd szépen megkentem a felvert tojással. 

Nagyjából fél órát kell sülnie a sütőben, de mint mindig, ez is sütő függvénye. Lehet, hogy elég 25 perc, de az is előfordulhat, hogy 35 perc kell a tésztának. Vagy akár 40 is.

U.i.: legközelebb barackkal csinálok ilyen lepényt. 

Disznóság

Ez az egyik legjobb dolog, ami hússal történhet. Meg velünk, ha esszük. 4 órán át puhult lassú tűzön a sütőben, cserépedényben, fedő alatt, kevés fűszerrel.

Hozzávalók sok emberre:

1 kisebb csülök

kb. 1 kg tarja

1 - 1.5 kg oldalas

1 fej fokhagyma

1 nagyobb fej vöröshagyma

1 - 1.5 kg zsír

egész kömény

só

őrölt feketebors

kevés őrölt édes-nemes piros paprika

3 dl víz

3 dl száraz fehérbor

A csülök bőrét leszedtem, kettévágtam és csak az egyik felét használtam fel a sütéshez. Sóztam és borsoztam a húsokat. Megpucoltam a vörös -és fokhagymákat. A vöröshagymát kb. fél centi vastag karikákra vágtam. 

A zsír felét a cserépedény aljába tettem. Köménymagot szórtam bele, kb. 15-20 szemet. Beletettem a felszeletelt vöröshagyma felét és ezen a hagymaágyon szépen elrendeztem a húsokat. Újabb 15-20 szem köménymagot szórtam rá, beledobáltam a fokhagymát és vöröshagymát is. A zsír másik felét diónyi kupacokban a hús tetejére tettem, beleöntöttem a vizet és még egyszer óvatosan megsóztam. Lefedtem és az egészet a közepesnél kicsit alacsonyabb hőfokon sütni kezdtem. Szépen, lassan, komótosan. Nem siettem. Közel 4 órát sültek a húsok. 

Az egészet az edényben hagytam kihűlni, úgy ahogy volt: a fűszerezett zsírban. Másnap reggel meglocsoltam a fehérborral és fedő nélkül sütöttem még 20-25 percig. Figyeljünk oda, nehogy túlsüssük és kiszárítsuk ezt a mennyeien puha finomságot. 

Ezután a húsokat kivettem a zsírból, majd egy kés és villa, na meg az ujjaim segítségével felcafrangoltam. A visszamaradt köménymagos, vörös -és fokhagymás zsírt a húscafatokra öntöttem és alaposan összekevertem. Megszórtam őrölt piros paprikával, friss fehér kenyeret és rengeteg friss paradicsomot, paprikát, zöldhagymát pucoltam mellé. 

Nem volt ideje teljesen megdermedni...

Gesztenye. Csokoládé. Tejszínhab.

Ez valami mennyeire sikeredett. Eléggé szeretem a gesztenyét, mégis ritkán sütök vagy főzök vele. Ez abból is kiderülhet, hogy a lenti képen látható süti még márciusban készült és azóta sem hagyta el a konyhát semmilyen más gesztenyés kaja vagy süti.

Süssétek meg. Könnyű, gyors és még liszt sincs benne. Igaz,  tejszínhab legalább bőven van a tetején.

Gesztenyetorta

Hozzávalók (22 cm-es tortaformához):

a tésztához:

3 egész tojás

25 dkg natúr gesztenyemassza

3 ek. porcukor

a krémhez:

25 dkg natúr gesztenyemassza

3 dl tejszín

porcukor ízlés szerint

reszelt étcsoki

Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (gázsütő esetén ez kb. a 4-es fokozat), légkeveréses üzemmódban. Egy 22 cm átmérőjű tortaformába sütőpapírt szabtam.

Szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját összedolgoztam a cukorral és a gesztenyemasszával, a fehérjéből pedig csipet sóval kemény habot vertem. Robotgéppel egy nagyjából 5 perc alatt megvan, kézi habverővel kicsit több. A gesztenyés cukros krémet fellazítottam a tojásfehérje hab 1/3-val. Ennél a műveletnél még nem kell nagyon óvatosnak lenni a keveréssel. Ezután hozzáadtam a maradék tojáshabot.  Ezt már óvatosan csináltam, nagy, alulról felfelé történő keveréssel, hogy a hab ne törjön, levegős, könnyű maradjon. Így nem esik össze a tészta.

A masszát a már előkészített tortaformába simítottam, majd nagyjából 40 percig sütöttem. Sütőtől függ, mennyi idő kell a tésztának. 30 perc után tűpróbával ellenőriztem a sütit. Mivel a tű még ragacsos maradt, visszatoltam tésztát még kb. 10 percre. 

Amíg a torta sült, elkészítettem a krémet. A szobahőmérsékletű gesztenyemasszát alaposan kikevertem, hogy sima, homogén legyen. A hideg tejszínhabot kemény habbá vertem robotgéppel. Apránként, óvatos mozdulatokkal a gesztenyemasszához kevertem.

Amikor a süti megsült, kivettem a sütőből és a tortaformában hagytam kihűlni. Mielőtt szétnyitottam volna a karimáját, előtte hideg vizes késsel óvatosan körbevágtam a sütit a karima mentén, így tutira nem ragadt az oldalához. 

Már csak meg kellett kenni a sűrű gesztenyés tejszínhabbal. Biztos, ami biztos, a tetejére reszeltem még egy kis étcsokoládét. Osztatlan sikert aratott.

A mi non plus ultránk egy skót whisky-s narancsdzsem volt, amit a nővértől kaptunk húg-látogató skóciai útjáról. Így volt teljes a süti. :-)

Cserepes csirke

Mi történik akkor, ha az ember kap egy medence méretű cserépedényt? Mi, mi? Hát főzünk benne valamit. Még valamikor tavaly anyósom szanált a kamrájában. Megjelent a kezében egy hatalmas és nagyon zöld cserépedénnyel és nekünk szegezte a kérdést: Tudtok ezzel kezdeni valamit? 

Ez az.

:-). Igen, pontosan ilyen vigyor jelent meg mindkettőnk arcán. Még szép, hogy tudunk vele kezdeni valamit. 

És vajon mi történik akkor, ha az ember kap egy frissen vágott, vérbeli tanyasi csirkét? Mi, mi? Megeszi. :-)

És benne a cserépedényes csirke

Hozzávalók:

1 egész csirke

1 kg édes krumpli
1 fej vöröshagyma
3-4 gerezd fokhagyma
25 dkg gomba (most fagyasztott volt)
1 paradicsom
1 paprika

majoránna
borsikafű
só

A csirkét feldarabolta, majd megmosta az Férj. Megmosta, megpucolta a zöldségeket. Mindent felkarikázott.

A gombát vöröshagymával párolta meg, sózta, borsozta.

És jött a rétegezés. Édes krumpli, gomba, paradicsom, paprika, fokhagyma, só. Erre érkezett a feldarabolt csirke, és rá a fedő.

Nem tudom, milyen hőfokon sült, mert ott, ahol ezt elkövette, csak gondolom formán sütő van. Ami biztos, hogy kb. másfél órát volt a sütőben a cucc. 10 perccel a tervezett sütési idő vége előtt tejfölt tettünk rá és visszatoltuk kicsit pirulni. A tejföl mennyisége csak ízlés kérdése.

Isteni volt.

Az eper és a tízhúszharmic.

Végre megint itt van az eperszezon. Még mindig nem az igazi, de valami elkezdődött. Egészen zamatos epret sikerült venni a piacon. Ez lett belőle.

Epres 10-20-30-as

Hozzávalók:

10 dkg cukor

20 dkg vaj

30 dkg liszt

1 tojássárgája

50 dkg eper

2-3 ek. cukor

2 tojásfehérje

A sütőt előmelegítettem 175 fokra légkeverésen. Kivajaztam és kiliszteztem egy 26 centis tortaformát.

A lisztet és a cukrot egy nagy tálba mértem és hozzáatdam a felkockázott vajat. Alaposan összegyúrtam. Belesimítottam a tortaformába és 20 percre a sütőbe tettem. 

Ezalatt megmostam és kicsumáztam az epret, majd cikkekre vágtam. Félretettem. Pár perccel a tészta sütési idejének vége előtt kemény habbá vertem a 2 tojásfehérjét. 

Amikor a tészta megsült, elrendeztem a tetején az epret és megszórtam a cukorral. Óvatosan elterítettem rajta a tojásfehérje habot, majd újabb 20 percre visszatoltam a sütőbe. 

Vanília fagyival vagy tejszínhabbal még jobb. De ahogyan a mellékelt kép is mutatja, mindenféle kence nélkül is kapós, elég egy pillanat és már cseni is valaki a tálról... :-)

Zabpelyhes keksz mézzel, aszalt gyümölcsökkel

Az úgy volt, hogy egyik hétvégén felmentünk a hegyekbe. Gyerekestől, mostohakutyástól, nagyszülőstől. Kellett néhány dolog a piacról, többek között szalonna, mert sütni akartunk szabad ég alatt, tábor tűz mellett. Neeeeeeeeem, nem énekeltül el az A börtön ablakába című örökzöld eposzt. Nem volt nálunk gitár.

Rozival elkerekeztünk a piacra. Ez lett a vége.

Sült császárszalonna

A pilóta kekszes bejegyzésnél említettem, hogy sütöttem zabpelyhes kekszet is a szülinapi zsúrra. Egy hónapon belül 3. alkalommal. Egyszer csak úgy, mert megkívántam. Ez épp a hegyes hétvége volt, ellensúlyozandó kicsit a fent is látható zsírt. Aztán azért, mert Rozi bátyja, Milán, közölte, hogy ez bazi finom és süssek megint, ha találkozunk. A 3. alkalom miértje már ismert. :-)

Azt hiszem, nem sűrűn fogok ilyen kekszet készen venni. Piszok gyorsan elkészíthető. Nem csak laktató, de még tápláló is, arról nem beszélve, hogy finom. Figyelem, férfi emberek általában fűrészpornak nevezik. Férjuram is... :-)

A képek mobiltelefonnal készültek, és bár okos telefonnak nevezik, a kamerája nem az...

Hozzávalók (kb. 25 db kekszhez):

15 dkg vaj
4 ek tej
2 ek méz
5 dkg darált dió
16 dkg liszt
6 dkg szárított áfonya
5 dkg aszalt szilva
18 dkg zabpehely
1 kk sütőpor

A vajat a mézzel és a tejjel alacsony hőfokon pár perc alatt összeolvasztottam. A sütőt előmelegítettem 180 fokra, egy tepsibe pedig sütőpapírt tettem.

Egy nagyobb tálba mértem a lisztet, a zabpelyhet, a darált diót. Hozzáadtam a sütőport.Apró kockákra vágtam az aszalt gyümölcsöket és a lisztes keverékbe szórtam. Elkevertem az egészet. Ezután hozzáöntöttem a mézes tejes vajat és alaposan összekevertem, hogy a zabpelyheket is bőven érje a vajas keverék. Nagyobb diónyi golyókat formáztam, a sütőpapírra tettem és kézzel ellapítottam. Egy pohár fenekét is használhatjuk erre, ha valaki nagyon tökéletes kör alakú kekszeket szeretne.

A süteménnyel teli tepsit betoltam a sütőbe és pontosan 13 perc alatt megsütöttem. Figyeljünk rá, mert a vaj és a méz miatt könnyen megpirulhat, ráadásul túlsütés esetén száraz lesz és szétesik a kezünkben. Pont, mint egy fűrészpor korong. :-)

Fokhagymás bazsalikomos focaccia

Na, ez tízpontos! Persze, hogy Jamie Oliver Vidéki konyhájában láttam. Naná, hogy volt benne citromlé és jó minőségű extra szűz olívaolaj. :-)

Tökéletes vacsorára, grillezéskor, vagy csak úgy. Dagasszátok, süssétek, egyétek.

Fokhagymás bazsalikomos focaccia

Hozzávalók:

7 g száraz élesztő
10 g méz
1 dl-nél kicsit több langyos víz
1 dl sör (langyos)
330 g finomliszt
10 g só

10 nagy levél bazsalikom (mivel télen csináltam, épp nem volt friss bazsalikom, szárítottal
2-3 gerezd fokhagyma
1-2 ek olívaolaj
1 kk citromlé
só, bors, őrölt chili (a chilit Rozi miatt elhagytam)

A sört meglangyosítottam és feloldottam benne a mézet és az élesztőt. 

Apróra vágtam a fokhagymát és a bazsalikommal együtt egy tálba tettem. Ráöntöttem az olívaolajat, kissé sóztam, borsoztam. Aki chilit is akar használni, az ezen a ponton azt is szórja bele. Adtam még hozzá 1 kávéskanálnyi citromlevet is és az egészet állni hagytam. 

Nagy tálba mértem a lisztet és a sót, majd a közepébe mélyedést csináltam, amibe beleöntöttem az élesztős mézes sört. Kicsit összekevertem, természetesen kézzel. Pontosabban az ujjaimmal. Ekkor hozzáadtam a langyos vizet és jó alaposan összekevertem. Egy nedves massza lesz a végeredmény. No, éppen ez kellett nekem. Ezután jött a kedvenc részem, a dagasztás. Legalább 5 percig dagasztottam. Amikor összeállt a tészta, gombócot formáztam belőle, visszatettem a tálba, kevés liszttel meghintettem, késsel megkarcoltam a tetejét és meleg helyen hagytam a duplájára kelni. Ez nagyjából fél óra volt. Egyébként a sütőt szoktam kelesztésre használni. Az olvasztó fokozaton, 30-35 fokra állítva előmelegítem, majd elzárom és tálastól, letakarva beteszem a tésztát. 

Miután a tészta gyönyörűen megkelt és a duplájára dagadt, finoman átgyúrtam, majd kettészedtem a gombócot. Sacc per kábé 20-25 centi átmérőjű sacc per kábé köralakot formáztam belőlük. Nagyjából 1,5 centi vastag volt mindkét tésztalap. Vékonyan meglisztezett tepsire tettem őket. És itt jött az olaszkodás: mind a tíz ujjammal megdöfködtem a tésztákat, amitől olyan fokaccsás lett. A kis gödrök teszik olyan jellegzetessé a focaccia-t. A tetejükre raktam a már korábban összeállított feltétet. Egyenletesen elkentem az olívás mázat, hogy mindenhol érje a tésztát. Így hagytam még 35-40 percig kelni. Közben az újrakelesztés vége előtt kb. 10 perccel bekapcsoltam a sütőt és 230 fokra előmelegítettem. 15 percig sütöttem, majd meglocsoltam még egy kevés olívaolajjal és megszórtam egy kevés durva szemű sóval is.

Nem, nem, extra citromlével nem kellett meglocsolni a végén.

Egy kis fokhagymás kék sajtos és fokhagymás tejfölös mártogatót azért kutyultam mellé, csak hogy még áthatóbb fokhagyma szagunk legyen. 

Zöldséges csirkecomb remoska-ban

Kolbász, szalonna, disznósajt, paprikás krumpli, rakott krumpli, slambuc (öreglebbencs, öhön). Egy könnyű hétvégi menüsor. A maradék héjában főtt krumpliból meg majonézes, lila hagymás krumpli saláta lett... 

Valahogyan vissza kellett állítani a felborult egyen(túl)súlyt. Tegnap este például egy laza, könnyű juhtúrós sztrapacskával... :-) Itt már tényleg végem volt.

Elővettem a remoskát a kamrapolcról és nézni kezdtem. Zöldséges csirkecomb készült benne. Remek kis szerkezet. Csak beledobáljuk a hozzávalókat, fűszerezzünk, és hagyjuk, hogy a többit elintézze a remoska.

Remoskás csirkecomb

Hozzávalók:

3 egész csirkecomb vagy 6 felső comb

2 sárgarépa

6-8 fej gomba, attól függően, mekkorák

6 szem közepes krumpli

2 fej közepes vöröshagyma

6-8 gerezd fokhagyma, attól függően, ki mennyire van jóban a fokhagymával

fél liter víz

só, bors

natúr vegeta

majoránna

friss petrezselyemzöld

vaj

opcionális: tejszín, mustár, frissen reszelt szerecsendió

A krumplikat, a répákat, a vöröshagymákat megpucoltam és a remoska aljában vágtam. A fokhagymákat héjastól tettem bele. A gombákat nedves papírtörlővel áttöröltem, félbevágtam és hozzáadtam a többi zöldséghez. Sóztam, enyhén borsoztam és megszórtam a natúr vegetával. Ráöntöttem a vizet. 

A csirkecombokat alaposan megtisztítottam, megmostam. Sóval, borssal és majoránnával bedörzsöltem és a zöldségek tetejére fektettem őket a bőrös felükkel lefelé. A tetejükre vajat morzsoltam, majd rátettem a tetőt és hagytam őket békében főni a levükben. Nagyjából 40 perc után megnéztem a csirkecombokat, hústűvel megszúrtam mindegyiket és ha már nem jött belőlük rózsaszín lé, megfordítottam őket, hogy a bőrük is piruljon. 

Amikor a bőrük ropogósra sült, kikapcsoltam a remoskát. Megszórtam a csirkék tetejét apróra vágott friss petrezselyemmel. 

Mivel kicsit soknak ítéletem meg a szaftot, 3 evőkanálnyit átszedtem egy serpenyőbe. Elkezdtem beforralni, hogy kicsit sűrűbb legyen, majd tejszínt adtam hozzá, 1-1,5 dl-nyit. Ez ízlés dolga, én tejszín függő (is) vagyok. 1 percig forraltam, majd a végén beletettem 1 kávéskanálnyi mustárt. Reszeltem bele szerecsendiót, majd elzártam a serpenyő alatt a tüzet.

Almás szilvás cobbler

Néhány hete Siófokon voltunk családi összejövetelen. Az unokahúgom isteni szilvás süteményt sütött. Amilyen pikk-pakk rakta össze a kis csaj az egészet, annyira finom lett. Olyan beledobálós süti volt, csak a nyers tészta tetejére dobálta a megmosott, kimagozott és félbe vágott szilvákat, aztán 3/4 órára betolta a sütőbe. 

Rozi névnapjára ilyet akartam sütni. Volt még itthon szilva, neki is láttam a kimagozásnak, aztán eszembe jutott egy , hogy nemrég olvastam egy Puffin recept, inkább kipróbáltam azt. Ez eredetileg sárgabarackot és almát írt, én a barackot most szilvára cseréltem. 

A legtovább a szilva kimagozása tartott, volt az úgy 5 perc is. Ennél csak kevesebb volt a tészta összeállítása. 

Almás szilvás cobbler

Hozzávalók:

30 dkg kimagozott szilva

2 db alma

2 ek. nádcukor (naná, hogy a sima kristálycukor is megteszi)

1 tk. őrölt fahéj (az eredeti recept ezt nem írta)

25 dkg liszt

1 csomag sütőpor

10 dkg hideg vaj

5 dkg nádcukor (dettó)

1 púpos evőkanál őrölt fahéj (dettó)

csipet só

1 tojás

1,5 dl tejszín

A sütőt előmelegítettem 170 fokra és előkészítettem egy kerámia edényt. Mivel sikeresen eltörtem a pitesütőnket, sima téglalap alakú kerámia "tepsit" használtam. Azt hiszem, nem ettől lesz rossz a süti. :-)

A szilvákat megmostam és kimagoztam. Az almákat meghámoztam és felkockáztam. A tepsibe raktam őket és az egészet megszórtam 2 ek. cukorral és a fahéjjal.

A lisztet tálba szitáltam, beleszórtam a sütőport, a cukrot, a fahéjat, a csipet sót, majd a felkockázott hideg vajjal gyorsan összemorzsoltam. 

Egy másik tálba öntöttem a hideg tejszínt és 1 egész tojást, majd elkevertem. Ezt hozzáöntöttem a lisztes keverékhez és alaposan összekevertem. Ragacsos masszát kell kapni. Kanál segítségével gombócokat raktam a gyümölcs tetejére úgy, hogy nagyjából befedte azt. 

Sütőbe tettem és 40 perc alatt aranybarnára sütöttem. Jó ropogós lett a teteje. Rozi még kikönyörgött egy szeletet magának a délutáni alvása előtt... :-)

Tojásos nokedli abszolválva

A bűvös 1 év letelt. Vége a tojásfehérje tilalmának. Itt a tojásos nokedli ideje. Miután Rozi eddig minden egyes új kaját örömmel fogadott és egyik sem járt semmilyen mellékhatással, 2 nappal az első szülinapja után megkínáltuk egy teljes értékű, azaz egész főtt tojással. Pontosabban az egész tojás felével, elsőre mégsem lehettünk telhetetlenek. Nem is akárhogyan: a vasárnapi ebédünk kapros lazac, főtt krumpli és főtt tojás volt, amiből lelkesen falatozgatott a kisasszony is. :-)

Ma nagyon nem jött az ihlet, hogy mit főzzek ebédre. Amikor kinyitottam a hűtőt, homlokon vágott egy doboz tojás: tojásos nokedli lett az ebéd. 

Tojásos nokedli

Hozzávalók (kettőnknek):

25 dkg fehér liszt

2 tojás

2-3 dl víz

só

olaj

friss petrezselyem zöld (ecetes fejes saláta hiányában...)

tejföl + 1 evőkanál tehéntúró

Egy lábasban feltettem forrni a vizet. Megmostam és apróra vágtam a petrezselymet. 

Amíg a víz felforrt, a lisztet tálba tettem, beleütöttem 1 tojást, enyhén sóztam, majd fokozatosan hozzáadtam a vizet. Nem kevertem ki simára a tésztát, a nokedli esetében kifejezetten az a jó, ha a tészta kicsit göröngyös, csomós.

Amikor a víz felforrt, olajat öntöttem bele, mérsékeltem a tüzet és nokedli szaggatóval apró nokedliket szaggattam. Akkor szedtem ki, amikor mind feljött a víz tetejére. Ez 2-3 perc volt, mivel tényleg apró nokedlik lettek. 

Leszűrtem a tésztát és egy serpenyőben kevés vajjal átforgattam. Ráütöttem egy felvert tojást és alaposan átsütöttem. Persze Rozi miatt, én ennél kicsit szotyósabban szeretem. 

Rozi fejadagjába kevertem egy kis tejfölt is, hogy jobban csússzon. Az enyémet még kicsit megsóztam, jó alaposan megborsoztam és kövezzetek meg, de meglocsoltam vastagon brazil paprikaszósszal, originally from Brasil. 

Hideg görögdinnyét ettünk utána. :-) 

Karamell pite

Ezt a süteményt a férjem imádott nagymamája sütötte mindig. Találékonyak voltak az emberek ínséges időkben, ez a süti a háború idején, után sokszor került az asztalra. 

Sokszor hallottam erről a süteményről a férjemtől és az apósomtól is. Aztán megszerezte a receptjét amit még a nagymama írt le neki. Eredeti, nagymama kézírás. 3 éve sütöttem meg először a szülinapjára, amit azóta sem felejtek el. Amikor beleharapott, párásak lettek a szemei. Ettől meg én lettem szentimentális. Azóta is megsütöm a karamell pitét minden szülinapjára

Most is megcsináltam. Csak halkan jegyzem meg, hogy az elkészítés módja, az egyes lépések olyan nagymamásan vannak dokumentálva. Nincs megadva, hogy hány fokon süssük a tésztát, nincs meg, hogy milyen állagú legyen a tészta, meddig gyúrjuk, stb.

A karamell pite

Hozzávalók:

a tészta:

30 dkg liszt

15 dkg margarin

2 dl tejföl

1 jó késhegynyi szódabikarbóna

a karamell krém:

15 dkg + 10 dkg kristály cukor

1 dl + 2dl tej

5 dkg liszt

10 dkg vaj

A sütőt előmelegítettem 170 fokra, a tepsibe sütőpapírt tettem. Mindent előkészítettem, kimértem. Bár ez most kicsit érdekesen alakult, mert a konyhamérlegben épp lemerült az elem... Egy fél kilós túrós dobozt használtam, életemben először kb. alapon mértem ki egy süti hozzávalóit. :-)

Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, beleszórtam a nagy késhegynyi szódabikarbónát, belekockáztam a margarint, hozzáadtam a tejfölt. A tálban elkezdtem összegyúrni, majd amikor már majdnem teljesen összeállt a tészta, kitettem deszkára és tovább gyúrtam. Ha szükséges, adhatunk még hozzá lisztet. Akkor jó a tészta, ha nem ragad a deszkához, de kellemesen lágy és rugalmas. 

Kettévágtam a tészta cipót. Először az egyik kis bucit nyújtottam ki, nagyjából 2-3 mm vékonyra. A sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, sűrűn megszurkáltam és körülbelül 15 perc alatt megsütöttem. Akkor jó, ha már kemény és kicsit rózsaszínes a teteje. A másik bucival is hasonlóan jártam el. 

A tésztalapokat félretettem és megcsináltam a krémet. Egy nagy serpenyőben közepes lángon olvasztani kezdtem a cukrot, karamellt csináltam belőle. Több szempontból is óvatosnak kell lenni. Egyrészt, egy ponton túl a karamellizálódó cukor pillanatok alatt meg tud égni. Másrészt bődületesen forró, ezért nagyon meg tudja égetni vele magát az ember. Én minden évben okozok magamnak karamell sérülést. Most is...

Amikor a cukorból borostyán színű karamell lett, óvatosan hozzáöntöttem a 2 dl tejet. Nem kell megijedni, a hideg tejtől a karamell megköt, de ez melegítéssel orvosolható. Amíg a karamell felolvadt a tejben, elkevertem az 5 dkg lisztet az 1 dl tejjel, a 10 dkg vajat pedig habosra kevertem a 10 dkg cukorral. 

Amikor a tej és a karamell egyneművé váltak, beleöntöttem a liszttel elkevert tejet és pár perc alatt, folyamatos keverés mellett sűrűre főztem. Ekkor levettem a tűzről a serpenyőt és hozzáadtam a cukros vajat. Alaposan összekevertem a masszát és kicsit hagytam állni, hogy a cukor teljesen felolvadjon a meleg karamell krémben. 

Az egyik lapot megkentem a krémmel, majd a tetejére tettem a másik lapot is. Aki még ennél is édesebben szereti, megszórhatja a tetejét porcukorral. Ha már édes, hadd ragadjon.

Ez a sütemény akkor igazán finom, ha legalább egy napot várunk vele. Ráadásul nagyon sokáig eláll és minél többet pihen, annál finomabb lesz. 

Újrahasznosítás - zöldségkrém

A tegnapi ebéd maradéka vacsoraként végezte, de nem ám akárhogyan. Rozi már flancol, már nem jó ugyanaz, ugyanolyan formában vacsorára, mint amit ebédre kapott. Nem eszi meg. A megmaradt rakott zöldségből zöldségkrém lett, amit kiflire kentem neki. És nem mellesleg magamnak is, mert finom volt. :-)

Csak összeturmixoltam a botmixerrel, kicsit feljavítottam némi sajttal, egy kevés vajjal és felkockáztam hozzá egy paradicsomot. Szerette. Én meg őt.

Szerintetek kefirt is ivott hozzá?:-)

Brokkolikrémleves

Emigráltunk vagy mi. Vidékre, a szüleimhez. Szalmák voltunk a csajszival, Férj okulni volt a labancoknál (diplomatikusan: az anyavállalat osztrák leányvállalatánál volt tréningen). 

Brokkoliból csináltam multifunkciós ebédet. Nekünk brokkolirémleves lett, Rozinak meg sajtos-túrós brokkolis ragu. 

Az ebéd

Hozzávalók:

2 fej brokkoli

1 szál sárgarépa

2-3 szem krumpli

3-4 gerezd fokhagyma

1 fej vöröshagyma

A gyereknek:

korának, étvágyának megfelelő mennyiségű zöldség (Rozinál ez 160 és 220 gr között mozog)

1 evőkanálnyi túró

1 evőkanálnyi reszelt trappista sajt

csipet só

1 teáskanálnyi extra szűz olívaolaj

Anyu megmosta a brokkolit és feltette főni egy szál sárgarépával, néhány szem krumplival, a fokhagymával, a vöröshagymával. Rozi miatt nem sózta, nem borsozta. Azt rám hagyta. 

Amikor a zöldségek megfőttek, kivettem Rozi adagját. Villával összetörtem mindent, tettem hozzá egy kevés túrót és reszelt trappista sajtot. Óvatosan megsóztam és öntöttem hozzá egy kis kanálnyi olívaolajat. Mivel taknyos éppen a kisasszony, a fokhagymát sem hagytam ki az ebédjéből. Ettől most megint fokhagyma leheletű a 8 hónapos. :-)

Anyu befejezte a levest. Botmixerrel összeturmixolta a brokkolit és minden egyebet, ami a fazékban volt. Sózta, borsozta, kevés tejföllel dúsította, majd ízesítette szerecsendióval. 

Sajtos pirítóssal ettük.