Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant

Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. :-P

Frissen sült croissant

Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.  

Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember... Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek. 

Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem. 

Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége

Kukabúvár sorozat 1. rész: expressz magvas kenyér Rachel Allentől

Kukabúvár sorozatot indítok. Ez a kép és recept annak köszönhető, hogy rendet akartam tenni a dokumentumaim között. Egy időben szakmányban sütöttem ezt a kenyeret. Persze csak én ettem, mert a férj a kenyér színe fehér diétára esküszik.

Rachel Allen egy tündéri nő, kedves, bájos. Legalább is a képernyőn keresztül. Én megelőlegezem neki, hogy azon kívül is. :-) Ezt az expressz kenyeret is nála láttam valamelyik TV Paprikás sorozatában.

Expressz magvas kenyér

Hozzávalók:

3 dl langyos víz
1 teáskanál méz
2 dkg friss élesztő (vagy 7 g szárított - én eddig csak szárított élesztővel sütöttem)
20 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam 15 dkg volt)
7,5 dkg BL 80 liszt (nálam 12,5 dkg és a BL 55-ös liszt is ugyanúgy működik, ha épp nincs BL 80)

5 dkg magkeverék (lenmag, szezámmag, napraforgómag - én diót és tökmagot is tettem bele)
5 dkg zabpehely
1 teáskanál só
1 evőkanál olaj

Az élesztőt a langyos vízbe kevertem. Hagytam kicsit dolgozni, amíg a többi  hozzávalót egy tálba mértem. Ezután beleöntöttem az élesztős vizet is és jól összekevertem. No para, a tészta eléggé ragacsos lesz, de ez így van jól. Egyébként a lisztek arányaival bátran lehet kísérletezni, kinek mi jön be jobban.

A masszát egy sütőpapírral bélelt gyümölcskenyér formába simítottam, a tetejét megszórtam még kevés teljes kiőrlésű liszttel, a magkeverékkel, zabpehellyel, és letakarva hagytam pihenni nagyjából 30 percig. Közben a sütőt is előmelegítettem 200 fokra. 

Sütés előtt egy éles késsel hosszában bevágtam a tetejét. Körülbelül 40-45 percig sült. Az előmelegítés után visszavettem a hőfokot 180 fokra és úgy sütöttem meg a kenyeret.

Testes, tartalmas kenyér, de legalább tudom, mi van benne. Keverjétek, süssétek, egyétek. Finom.

Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből

Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.

Lekváros péksüti

Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt

kb. fél tk. só

fél ek. cukor

0, 25 dl olaj

1 dl tej

1 dl víz

1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége


 

Tükörtojás másképpen :-)

Legalább is itt, ma reggel nálunk így nézett ki. Van olyan, amikor kell egy kis firnyák, hogy beinduljanak a dolgok. A ma reggel ez a pont volt. A gyereklány orra meglevesedett, amivel egyenesen arányosan és drámaian elfogyott az éjszakai alvás mennyisége. Rozi étvágya is, érthetően... Két sovány éjszaka után (na jó, volt nettó 3.5 óra alvás/éj...) viszont inkább jó pofát vágtunk az egészhez. Az ocsmány idő sem érdekelt. 

A reggeli

Hozzávalók:

2 egész tojás

3 ek. olívaolaj

4 vékony szelet póréhagyma (tegnap este krémleves volt vacsorára, maradt fél szál)

1 kis szem piros paradicsom

4 db kicsi sárga paradicsom (villanykörte alakú :-P)

rozskenyér

1 kápia paprika
só

A paprikát és a paradicsomokat megmostam. A póréhagyma zöld végéből vágtam 4 vékony szeletet. Két sárga paradicsom alját levágtam, ez lett később a tükörtojás pofázmány orra. Felszeleteltem a kápiát, 2 szájat vágtam. Cikkekre vágtam a piros paradicsomot és a paprikákkal együtt egy kis tányérra tettem. 

Egy serpenyőben olívaolajat forrósítottam. Beleütöttem a két tojást, majd amikor már kapott az aljuk egy kis színt, egy pillanatra átfordítottam a másik oldalukra mindkettőt, hogy a sárgáján legyen egy védőburok. Tányérra tettem a tükörtojásokat és jött a sminkelés. A póréhagyma lett a szem, a sárga paradicsom az orr, a kápia a száj. Friss rozskenyérrel és kaukázusi kefirrel ettük.

Rozi az utolsó morzsát is kicsipegette a tányérjából. Well done Mammy! :-P

Újrahasznosítás - zöldségkrém

A tegnapi ebéd maradéka vacsoraként végezte, de nem ám akárhogyan. Rozi már flancol, már nem jó ugyanaz, ugyanolyan formában vacsorára, mint amit ebédre kapott. Nem eszi meg. A megmaradt rakott zöldségből zöldségkrém lett, amit kiflire kentem neki. És nem mellesleg magamnak is, mert finom volt. :-)

Csak összeturmixoltam a botmixerrel, kicsit feljavítottam némi sajttal, egy kevés vajjal és felkockáztam hozzá egy paradicsomot. Szerette. Én meg őt.

Szerintetek kefirt is ivott hozzá?:-)