(Aztaaaaaaa, ezt a bejegyzést még május elején kezdtem el írni, és úgy ahogy van, megfeledkeztem róla...)
Apu 60 éves lett.
Másfél éve, amikor az Anyukám 60. szülinapját terveztük, Apu egyedül állt neki egy húsz fős társaságra főzni. A férjem meg jól segített neki, mert Apu egyedül biztosan nem tudta volna megcsinálni, bármennyire is ügyes. Még így is olyan feszített tempóban hajtottak, hogy a buli napján este tízkor mindketten kidőltek. Kénytelenek voltunk nélkülük dehidratálni... Nagy duzzogva, de ment a dolog.
Anyu nem akart kockáztatni, ő egyébként is biztonsági játékos. Szerencsére Apu partner volt és osztotta Anyu véleményét, hogy inkább együtt készüljünk. Csodálatos idő volt, ami több szempontból is jól jött. A siserahadnak nem kellett a házba bezsúfolódni, a kertben folyhatott az állófogadás, meg a pia is... :D Rozi egész nap a friss vidéki levegőn szellőzött, felfedezte a kertet, meg a gyomokat. Apu pedig meg tudta főzni bográcsban az ünnepi vörösboros vaddisznó pörköltet. Gyönyörű húst kapott, meg egy jó receptet is a vendéglős cimborájától, úgyhogy előkerült a 15 kiló vadhús és a tömérdek fűszer, hagyma, piros paprika, vörösbor.
Bográcsozás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése