Karamell pite

Ezt a süteményt a férjem imádott nagymamája sütötte mindig. Találékonyak voltak az emberek ínséges időkben, ez a süti a háború idején, után sokszor került az asztalra. 

Sokszor hallottam erről a süteményről a férjemtől és az apósomtól is. Aztán megszerezte a receptjét amit még a nagymama írt le neki. Eredeti, nagymama kézírás. 3 éve sütöttem meg először a szülinapjára, amit azóta sem felejtek el. Amikor beleharapott, párásak lettek a szemei. Ettől meg én lettem szentimentális. Azóta is megsütöm a karamell pitét minden szülinapjára

Most is megcsináltam. Csak halkan jegyzem meg, hogy az elkészítés módja, az egyes lépések olyan nagymamásan vannak dokumentálva. Nincs megadva, hogy hány fokon süssük a tésztát, nincs meg, hogy milyen állagú legyen a tészta, meddig gyúrjuk, stb.

A karamell pite

Hozzávalók:

a tészta:

30 dkg liszt

15 dkg margarin

2 dl tejföl

1 jó késhegynyi szódabikarbóna

a karamell krém:

15 dkg + 10 dkg kristály cukor

1 dl + 2dl tej

5 dkg liszt

10 dkg vaj

A sütőt előmelegítettem 170 fokra, a tepsibe sütőpapírt tettem. Mindent előkészítettem, kimértem. Bár ez most kicsit érdekesen alakult, mert a konyhamérlegben épp lemerült az elem... Egy fél kilós túrós dobozt használtam, életemben először kb. alapon mértem ki egy süti hozzávalóit. :-)

Egy nagy tálba szitáltam a lisztet, beleszórtam a nagy késhegynyi szódabikarbónát, belekockáztam a margarint, hozzáadtam a tejfölt. A tálban elkezdtem összegyúrni, majd amikor már majdnem teljesen összeállt a tészta, kitettem deszkára és tovább gyúrtam. Ha szükséges, adhatunk még hozzá lisztet. Akkor jó a tészta, ha nem ragad a deszkához, de kellemesen lágy és rugalmas. 

Kettévágtam a tészta cipót. Először az egyik kis bucit nyújtottam ki, nagyjából 2-3 mm vékonyra. A sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, sűrűn megszurkáltam és körülbelül 15 perc alatt megsütöttem. Akkor jó, ha már kemény és kicsit rózsaszínes a teteje. A másik bucival is hasonlóan jártam el. 

A tésztalapokat félretettem és megcsináltam a krémet. Egy nagy serpenyőben közepes lángon olvasztani kezdtem a cukrot, karamellt csináltam belőle. Több szempontból is óvatosnak kell lenni. Egyrészt, egy ponton túl a karamellizálódó cukor pillanatok alatt meg tud égni. Másrészt bődületesen forró, ezért nagyon meg tudja égetni vele magát az ember. Én minden évben okozok magamnak karamell sérülést. Most is...

Amikor a cukorból borostyán színű karamell lett, óvatosan hozzáöntöttem a 2 dl tejet. Nem kell megijedni, a hideg tejtől a karamell megköt, de ez melegítéssel orvosolható. Amíg a karamell felolvadt a tejben, elkevertem az 5 dkg lisztet az 1 dl tejjel, a 10 dkg vajat pedig habosra kevertem a 10 dkg cukorral. 

Amikor a tej és a karamell egyneművé váltak, beleöntöttem a liszttel elkevert tejet és pár perc alatt, folyamatos keverés mellett sűrűre főztem. Ekkor levettem a tűzről a serpenyőt és hozzáadtam a cukros vajat. Alaposan összekevertem a masszát és kicsit hagytam állni, hogy a cukor teljesen felolvadjon a meleg karamell krémben. 

Az egyik lapot megkentem a krémmel, majd a tetejére tettem a másik lapot is. Aki még ennél is édesebben szereti, megszórhatja a tetejét porcukorral. Ha már édes, hadd ragadjon.

Ez a sütemény akkor igazán finom, ha legalább egy napot várunk vele. Ráadásul nagyon sokáig eláll és minél többet pihen, annál finomabb lesz.