Ez valami mennyeire sikeredett. Eléggé szeretem a gesztenyét, mégis ritkán sütök vagy főzök vele. Ez abból is kiderülhet, hogy a lenti képen látható süti még márciusban készült és azóta sem hagyta el a konyhát semmilyen más gesztenyés kaja vagy süti.
Süssétek meg. Könnyű, gyors és még liszt sincs benne. Igaz, tejszínhab legalább bőven van a tetején.
Gesztenyetorta |
Hozzávalók (22 cm-es tortaformához):
a tésztához:
3 egész tojás
25 dkg natúr gesztenyemassza
3 ek. porcukor
a krémhez:
25 dkg natúr gesztenyemassza
3 dl tejszín
porcukor ízlés szerint
reszelt étcsoki
Előmelegítettem a sütőt 180 fokra (gázsütő esetén ez kb. a 4-es fokozat), légkeveréses üzemmódban. Egy 22 cm átmérőjű tortaformába sütőpapírt szabtam.
Szétválasztottam a tojásokat. A sárgáját összedolgoztam a cukorral és a gesztenyemasszával, a fehérjéből pedig csipet sóval kemény habot vertem. Robotgéppel egy nagyjából 5 perc alatt megvan, kézi habverővel kicsit több. A gesztenyés cukros krémet fellazítottam a tojásfehérje hab 1/3-val. Ennél a műveletnél még nem kell nagyon óvatosnak lenni a keveréssel. Ezután hozzáadtam a maradék tojáshabot. Ezt már óvatosan csináltam, nagy, alulról felfelé történő keveréssel, hogy a hab ne törjön, levegős, könnyű maradjon. Így nem esik össze a tészta.
A masszát a már előkészített tortaformába simítottam, majd nagyjából 40 percig sütöttem. Sütőtől függ, mennyi idő kell a tésztának. 30 perc után tűpróbával ellenőriztem a sütit. Mivel a tű még ragacsos maradt, visszatoltam tésztát még kb. 10 percre.
Amíg a torta sült, elkészítettem a krémet. A szobahőmérsékletű gesztenyemasszát alaposan kikevertem, hogy sima, homogén legyen. A hideg tejszínhabot kemény habbá vertem robotgéppel. Apránként, óvatos mozdulatokkal a gesztenyemasszához kevertem.
Amikor a süti megsült, kivettem a sütőből és a tortaformában hagytam kihűlni. Mielőtt szétnyitottam volna a karimáját, előtte hideg vizes késsel óvatosan körbevágtam a sütit a karima mentén, így tutira nem ragadt az oldalához.
Már csak meg kellett kenni a sűrű gesztenyés tejszínhabbal. Biztos, ami biztos, a tetejére reszeltem még egy kis étcsokoládét. Osztatlan sikert aratott.
A mi non plus ultránk egy skót whisky-s narancsdzsem volt, amit a nővértől kaptunk húg-látogató skóciai útjáról. Így volt teljes a süti. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése