2013. október 29., kedd

Elbútoroztam


Közérdekű közlemény: átköltöztem a cafeblog.hu-ra. Mostantól a rizsazzunk.cafeblog.hu címen érhettek el. Találkozzunk ott is, ha van kedvetek. :-)

2013. szeptember 22., vasárnap

Meggyes lepény


Az van, hogy egy általam ismeretlen billentyű kombinációval (nem nehéz, több van ilyen, mint ismert :-P) az eredeti, még tavalyi meggyes lepényes bejegyzést megsemmisítettem. És bár a fénykép megvan a sütiről, ma megsütöttem, hogy hiteles legyek. :-)

Az apukámat elkapta a gépszíj, több kilónyi meggyet vett, kimagozta és kisebb adagokban lefagyasztotta. Ez mondjuk nekem szerencse, tele van a fagyasztónk meggyel. 

A tészta az almás lepény tésztája, csak ma feleztem a mennyiségeket.


Meggyes lepény


Hozzávalók:

a tésztához:

20 dkg fehér liszt
7.5 dkg Rama margarin
5 dkg zsír
6 dkg kristálycukor
1 tojás sárgája
fél csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor (vagy ennek megfelelő mennyiségű házi vaníliás cukor; 1 csomag 10 gr)
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
1 evőkanál tejföl
csipet só

a töltelékhez:

30 dkg magozott meggy (fagyasztottat használtam)
6 db kisebb szilva
2 tk. fahéj
2 ek. nádcukor
1 tk. vaníliás cukor
1 citrom reszelt héja
fél citrom leve
1 mk. őrölt szegfűszeg

10 dkg darált dió

kevés zsemlemorzsa
1 tojássárgája a kenéshez
liszt + mogyorónyi zsír a tepsi kikenéséhez

A meggyet reggel kivettem a fagyasztóból kiolvadni. A szilvákat megmostam, kimagoztam, félbe vágtam, majd a feleket is feleztem. A meggy levét lecsepegtettem (jó kis meggylé lett belőle a gyereklánynak), hozzáraktam a szilvákat, az egészet megszórtam a 2 ek. cukorral, az 1 tk. vaníliás cukorral, az őrölt szegfűszeggel. Ráreszeltem a citrom héját és meglocsoltam fél citrom levével. Az egészet jól összekevertem. Hagytam állni.

A sütőt előmelegítettem 200 fokra. Ez gázsütőn általában a 4-es vagy 5-ös fokozat. Kizsíroztam és kiliszteztem egy nagyobb tepsit (most egy 20x30-as volt).
A lisztet a margarinnal (vagy zsírral) elmorzsoltam, majd a többi hozzávalóval együtt lágyabb tésztává gyúrtam. Érdemes először csak 1 evőkanál tejföllel lazítani, és ha még igényli a tészta, hozzá lehet adni a második kanállal is. Ha a nyújtáskor túl puhának, ragadósnak találjuk, gyors mozdulatokkal át kell gyúrni 1-2 szórásnyi liszttel.  
A tésztát a hűtőbe tettem pihenni úgy negyed órára. Ezután a tésztát két részre osztottam. A nagyobb gombócot nyújtottam alulra, a kisebbet pedig a tetejére. Szerintem úgy finom, ha a felső tészta vékonyabb. Lisztezett felületen kb. 4-5 mm vékonyra nyújtottam a nagyobbik gombócot. A kilisztezett tepsibe fektettem, megszórtam kevés zsemlemorzsával, hogy gyümölcs leve ne áztassa el a tésztát. Ezután egyenletesen ráterítettem a darált diót, aztán a gyümölcsöket. A másik tésztagombócot is kinyújtottam, 3-4 mm vékonyra. A gyümölcsre fektettem és megszurkáltam, hogy a sütés közben ne púposodjon fel a tészta. A tetejét megkentem felvert tojássárgával és betettem a sütőbe 35 - 40 percre. Halvány aranybarnára sütöttem. 

Remoskában sült káposztás kacsa után ettük.


2013. szeptember 21., szombat

Kukabúvár sorozat 3. rész: Un petit croissant


Találtam egy 2 évvel ezelőtti képet, életem első croissant-járól. És ha már péksüti, akkor croissant. Dobogós.

Ez is egy olyan változat, ami jóban van a hideggel, a hűtőben is keleszthető éjjel, amíg mindenki horpaszt. Reggel csak sütni kell, aztán megenni. Persze, kell vele matatni egy kicsit, de megéri. Meg is tölthetjük őket. Sajttal, lekvárral, krémsajttal. Visszaeső bűnözők (mint én) akár nutellával. :-P


Frissen sült croissant


Hozzávalók:

70 dkg liszt
1 pohár joghurt vagy kefír (140 g)
2 dl tej
1 kk só
4-5 ek. cukor
2 tojás
5 dkg élesztő
25 dkg hideg vaj

1 tojás a kenéshez

A hozzávalókból, a vaj kivételével tésztát dagasztottam. A lisztet egy nagy keverőtálba mértem, mélyedést csináltam a közepébe. A langyos cukros tejben felfuttattam az élesztőt (kb. 10 perc alatt). A sót, a joghurtot, a tojásokat a liszthez adtam, majd a mélyedésbe öntöttem az élesztős tejet. Összegyúrtam és kb. 10 perc alatt tésztát dagasztottam belőle. Letakarva bő 1 órára hűtőbe tettem.  

Nyolc egyforma darabra vágtam, majd gömbölyűre formáztam és jó vékonyra nyújtottam, úgy ahogy kör alakúra. Nekem soha nem sikerül szabályos kört nyújtanom, a rajztudományom csúcsa is a pálcikaember... Ezután a hideg vajat sajtreszelőn lereszeltem, kb. 7 egyenlő részre osztottam. Az első kinyújtott lapra szórtam az első 1/7-ed részt, rátettem a következő vékony lapot, amire megint vaj jött. Aztán megint egy lap, megint vaj, egészen addig, amíg el nem fogyott. A legfelső, utolsó lap tetejére már nem kell a vaj. Ezután a tésztát kinyújtottam, nagyjából 2-3 mm vékonyan, 18 cikkre vágtam, így közepes croissant-ok lettek. 

Feltekertem őket, majd sütőpapírral bélelt tepsire fektetve éjszakára a hűtőbe tettem. Másnap reggel mindegyiket megkentem a felvert tojással, reszelt sajttal megszórtam és 180 fokra állított hideg sütőben kb. 25-30 perc alatt aranybarnára sütöttem. 

Fagyasztható is.

Forrás: Limara péksége



Analfabéta paradicsomleves


Én imádom a betűtésztát és az édesebb (nem túl gejl) paradicsomlevest, de kifejezetten jó hatással volt rám, hogy rátaláltam Doki bazsalikomos verziójára. Főleg, hogy tele voltunk paradicsommal, mert annyira szépet találtunk a piacon, hogy képtelen voltam mértékkel venni belőle. Azért kicsit sikerült csavarnom az eredeti recepten, mert a bazsalikom helyett az oregánó akadt a kezembe.... Zöld zacskó, egyforma zacskó. :-) 

Egy kis módosítással nálam így alakult a leves. 


Paradicsomleves másképp


Hozzávalók (3 főre):

1 fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
3-4 evőkanál olívaolaj
2 db közepes méretű krumpli 
5 db közepes paradicsom
2 tk. szárított oregánó
2 tk szárított bazsalikom
só, frissen őrölt bors
6 db kenyérkarika (csak kenyér volt itthon, pogácsaszaggatóval készült :-P)
reszelt sajt (kinek mi van otthon, pl. gouda, trappista)

Olívaolajat forrósítottam egy nagyobb lábasban. A hagymát megpucoltam, apróra vágtam, és üvegesre pirítottam az olajon. Ezalatt egy másik lábasban vizet forraltam, majd amikor felforrt, beletettem a paradicsomokat pár percre (2-3), kivettem és lehúztam a héjukat.

Meghámoztam és kockákra vágtam a krumplikat, majd a hagymán megpirítottam. 

A paradicsomokat felkockáztam, lábasba öntöttem a hagymás krumplival együtt, felöntöttem 6 dl vízzel és felforraltam. 2 tk. oregánóval, sóval és borssal fűszereztem és közepes lángon hagytam főni, míg a krumpli teljesen megpuhult, a paradicsomok pedig szétfőttek.

Közben megcsináltam a sajtos krutonokat. Előmelegítettem a sütőt 200 fokra. Pogácsaszaggatóval 8 egyforma karikát szaggattam a kenyérszeletekből*. Sütőpapírral bélelt tepsire helyeztem őket és reszelt sajtot szórtam a rájuk. 5-8 perc alatt megpirultak. Kivettem a sütőből, és hagytam kicsit hűlni.

Amikor a paradicsom és a krumpli is teljesen megfőtt, botmixerrel pürésítettem a levest. Ezen a ponton érdemes még egyet kóstolni, és ha szükséges, kicsit még fűszerezni. Én vacsorára is ezt ettem, mert maradt 1 bő csészényi.

* a maradék kenyérből zsemlemorzsa lesz. Tálcára tettem és hagyom szikkadni. Aztán ledarálom és tökéletes lesz a rántott hús - krumpli püré - ubisali vasárnapi ebédhez. :-P



Házi pesto kis csalással


Minden tiszteletem a fenyőmagé, de aki ennyire drágán adja magát, azzal csak ritkán randizom. Pedig imádom. Egy ültő helyemben meg tudok enni egy zacskónyit. Itt jött képbe a dió. A másik szívfájdalmam, hogy a parmezánt is imádom (egy pofon a koleszterinemnek...), de az igazán jó minőségűeket heroin árban mérik.




A házi pesto eddig kimaradt a konyhámból, de most - egy kis csalással - ezen is túl vagyok. Fenyőmag helyett dió (oké, ez sem a legolcsóbb, de még mindig beljebb vagyok vele), drága parmezán helyett Grana Padano került bele. A peccorino nem volt pálya, mert sok kilométeres körzetben olyan nincs felénk. Ja, és az sem óccó.


Hozzávalók: 

6 evőkanál extra szűz olívaolaj (Jamie effektus :-P)
5 dkg parmezán sajt
3 gerezd fokhagyma
2 csokor bazsalikom
1 csomag petrezselyem
1 evőkanál pirított dió
fél teáskanál só (óvatosan, a sajt önmagában is sós)

A bazsalikomot és a petrezselymet alaposan megmostam, a leveleit letépkedtem. A sajtot feldaraboltam, a fokhagymát felaprítottam. Az olaj kivételével az összes hozzávalót összemixeltem, majd végül fokozatosan hozzákevertem az olajat. 



British Street Food


Aztaaaaaaa!!444!!! 

Mindig mondtam, hogy az angoloknak bejött az élet. De hogy ennyire, az már mégis pofátlanság. :-) Jamie ide, Gordon oda, a hétköznapi angol konyha csapnivaló. Szeretem a fish&chips-et, de csak ott és csak 1x/látogatás. Na jó, a Kettle chips zseniális, de azt már itthon is megvehetem az angol hiperben. 

Ehhez képest összehoznak egy ilyen fesztivált az utcai kajáknak. Na ez a nem semmi. És persze véletlenül sem akkor, amikor ott voltunk tavasszal. Ez meg felháborító.:-)





2013. szeptember 20., péntek

Segítsüti 2013-ban is


Biztosan sokan ismeritek a Segítsütit, mégis írnom kell róla, mert szívmelengető, megható kezdeményezésnek tartom. A süti mindig összehozza az embereket, felmelegíti a lelket és segít megoldani a gondokat is. Ugyan én magam még nem indultam soha ezen az árverésen, de mindig figyeltem, hogyan alakulnak a felajánlások.




A Segítsüti egy olyan kezdeményezés, ami évről évre más, támogatásra szoruló alapítványnak segít az elárverezett sütemények árából. Igen, árverés, nem csalás, nem ámítás. Sok finom sütemény kalapács alatt. Idén 30 felajánlás érkezett, 30 különböző gasztrobloggertől, saját készítésű sütikkel. Valamelyik évben például Limara szívecskés linzere 2 millió forintért kelt el. És ez csak az Ő sütije volt.

Idén egy nagyon ritka genetikai betegségben, a Rett szindrómában szenvedő lánygyerekeket és családjaikat segítik, támogatják a befolyt összegből a Magyar Rett Szindróma Alapítványon keresztül. Szeptember 17-től 3 napon át lehet licitálni itt, aztán lezárul az árverés, a mai napon du. 4 órakor. Aki a legtöbbet perkálja a sütikért, az viheti.

Szóval Hölgyeim és Uraim! Még nem késő. Kérem, tegyék meg tétjeiket.  



2013. szeptember 19., csütörtök

Kukabúvár sorozat, 2. rész: Kávés krém karamellöntettel


Ez a csoda is a lomtalanítási láznak köszönhető, az öntudatra ébredt blogger énem előtti időkben csináltam ezt a desszertet. Néha nagyon érdemes szanálni. Csak ne lenne olyan nehéz elkezdeni.

Kávés, krémes, ropogós. Ütős triumvirátus. A receptet anno egy Magyar Narancsban (A.K.A. ellenzéki sajtó...) találtam, a Chili&Vanilia szerzőjétől. Ez bezzeg azonnal meglett, nem úgy mint a mákos réteges sütimé...

(Köszi Rozi, hogy ekkorákat alszol ebéd után. :-P)


Karamellás kávés krém


Hozzávalók 4 adaghoz:

10dkg kristálycukor
3 egész tojás
3dl cukrozott, sűrített tej
2,5dl tej
0,5dl frissen főzött kávé
csipet só

Tálaláshoz néhány szem kávé - nekem nem volt, mert őrölt kávét tartunk itthon, ezért karamellszilánkokkal dekoráltam.

A sütőt előmelegítettem 150 C fokra.

A 10 dkg cukrot kavarás nélkül, lassú tűzön sötét, borostyán színűre karamellizáltam. Négy darab, 1,5 dl-es hőálló tálba csorgattam a karamellt, úgy, hogy az egyenletesen bevonta a tálak alját. Nagyjából 10 percre békén hagytam, hogy megszilárduljon. 

Ezután a krémhez a cukrot az egész tojásokhoz adtam, majd a sűrített tejet is beleöntöttem. Elektromos kézi habverővel simára kevertem. Hozzáadtam a tejet, a kávét, és egy csipetnyi sót is. Megint jól összekevertem. Szűrőn átszűrtem, és egy kancsóba öntöttem, amiből könnyebben tudtam a tálakba adagolni. A krémet egyformán elosztottam a négy formában. Tepsibe állítottam mindet, forrásban lévő vizet öntöttem bele, nagyjából az edények 2/3-áig ért a víz. Körülbelül 40 percig sütöttem a vízgőzben. Lehet, hogy kicsit még lágynak tűnik a sütési idő végén, hiszen hűlés közben szilárdul a krém. 

Hagytam kihűlni. Nekem nem volt időm egy egész éjszakán át hagyni, de pár óra alatt is kellemes állaga lett. Azért aki tudja, hagyja magára éjszakára, vagy egy egész napra is akár. 

Mielőtt tálaltam, forró vízbe állítottam a tálakat, hogy a karamell könnyebben folyóssá váljon. Egy jó éles késsel óvatos, finom mozdulatokkal ellazítottam a pudingot az formák falától, és fejjel lefelé tányérokra borítottam. Így a folyós, megolvadt karamell ráfolyt a krémre. Ha van, pár szem durvára tört kávébabot szórhatunk a tetejére. Én most a fent említett okból kevés szilánkosra tört karamellel díszítettem a kávé bab helyett. 



Kukabúvár sorozat 1. rész: expressz magvas kenyér Rachel Allentől


Kukabúvár sorozatot indítok. Ez a kép és recept annak köszönhető, hogy rendet akartam tenni a dokumentumaim között. Egy időben szakmányban sütöttem ezt a kenyeret. Persze csak én ettem, mert a férj a kenyér színe fehér diétára esküszik.

Rachel Allen egy tündéri nő, kedves, bájos. Legalább is a képernyőn keresztül. Én megelőlegezem neki, hogy azon kívül is. :-) Ezt az expressz kenyeret is nála láttam valamelyik TV Paprikás sorozatában.


Expressz magvas kenyér


Hozzávalók:

3 dl langyos víz
1 teáskanál méz
2 dkg friss élesztő (vagy 7 g szárított - én eddig csak szárított élesztővel sütöttem)
20 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam 15 dkg volt)
7,5 dkg BL 80 liszt (nálam 12,5 dkg és a BL 55-ös liszt is ugyanúgy működik, ha épp nincs BL 80)
5 dkg magkeverék (lenmag, szezámmag, napraforgómag - én diót és tökmagot is tettem bele)
5 dkg zabpehely
1 teáskanál só
1 evőkanál olaj

Az élesztőt a langyos vízbe kevertem. Hagytam kicsit dolgozni, amíg a többi  hozzávalót egy tálba mértem. Ezután beleöntöttem az élesztős vizet is és jól összekevertem. No para, a tészta eléggé ragacsos lesz, de ez így van jól. Egyébként a lisztek arányaival bátran lehet kísérletezni, kinek mi jön be jobban.

A masszát egy sütőpapírral bélelt gyümölcskenyér formába simítottam, a tetejét megszórtam még kevés teljes kiőrlésű liszttel, a magkeverékkel, zabpehellyel, és letakarva hagytam pihenni nagyjából 30 percig. Közben a sütőt is előmelegítettem 200 fokra. 

Sütés előtt egy éles késsel hosszában bevágtam a tetejét. Körülbelül 40-45 percig sült. Az előmelegítés után visszavettem a hőfokot 180 fokra és úgy sütöttem meg a kenyeret.

Testes, tartalmas kenyér, de legalább tudom, mi van benne. Keverjétek, süssétek, egyétek. Finom.


Lekváros péksüti egyenesen a hűtőből


Megint elkapott a home made péksüti láz. Reggel pedig az asztalon illatozott a szilva -és baracklekváros finomság, házi befőzésű lekvárokkal. Hogyan? A hűtős kelesztéssel barátságban lévő tésztából. Este bedagasztottam, egyet kelesztettem, lekvárral megkentem és ment a hűtőbe éjszakára. Reggel csak betoltam a hideg sütőbe és fél óra alatt megsültek. Így azért barátságosabb a történet.


Lekváros péksüti


Hozzávalók:

35 dkg búza finomliszt
kb. fél tk. só
fél ek. cukor
0, 25 dl olaj
1 dl tej
1 dl víz
1,5 dkg friss élesztő
1 tojás a kenéshez

szilvalekvár + 2 tk. őrölt fahéj
sárgabaracklekvár  + 1 marék szeletelt mandula

A tejet elkevertem a cukorral és meglangyosítottam. A kimért élesztőt a langyos cukros tejbe morzsoltam és hagytam felfutni. Ez kb. 10 perc volt.

Közben a lisztet egy nagy keverőtálba mértem, közepébe mélyedést csináltam. A liszt kupac peremére szórtam a sót, ráöntöttem a vizet és az olajat is. Az élesztős tejet a mélyedésbe öntöttem és egy jól nyújtható tésztát gyúrtam. Nagyjából 8-10 percig dagasztottam még, majd letakarva kb. 45 percig pihentettem, ezalatt szépen a duplájára kelt a tészta.

A tésztát lisztezett felületre borítottam, két egyforma részre szedtem, majd mindkettőt kb. fél centi vékonyra nyújtottam. Az egyiket megkentem a szilvalekvárral és megszórtam az őrölt fahéjjal. A másikat sárgabaracklekvárral és egy marék szeletelt mandulával ízesítettem. A tésztákat viszonylag szorosan feltekertem, majd 10 centis darabokra vágtam.

Sütőpapírral bélelt tepsire raktam mindet és azonnal betettem a hűtőbe. Reggelre megint szépen megkeltek. Felvert tojással megkentem a sütiket, a még hideg sütőbe toltam a tepsit, 190 fokon 30-35 perc alatt aranybarnára sültek.

Amikor kihűltek, vastagabb szeletekre vágtam őket és vaníliás porcukorral meghintve tálaltam.

Forrás: Limara péksége


 
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...